Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

A végleges engedélyt társadalmi egyeztetést követően adhatja ki a hivatal, azonban a víz leengedése a tervek szerint jövő tavasszal kezdődik. Emellett az erőművet üzemeltető Tepcónak az érintett önkormányzatoktól is engedélyt kell szereznie ahhoz, hogy megépíthesse a vízátemelő létesítményeket.

A kezelt vízből a trícium kivételével minden radioaktív anyagot kiszűrtek, a tervek szerint a Japánban megszabott határérték negyvenedére hígítják, és a parttól egy kilométerre engedik a tengerbe csővezetéken keresztül. A hivatal szerint a terv biztonságos, környezeti kockázata pedig minimális.

A helyi halászok ellenzik a tervet, mert attól tartanak, hogy romlani fog termékeik megítélése, és a fogyasztók nem fogják megvásárolni az ott kifogott halakat.

Kína és Dél-Korea is hangot adott annak, hogy nem ért egyet a szennyvíz tengerbe engedésével. Tudósok arra figyelmeztettek, hogy egyelőre nem ismertek az alacsony dózisú, de hosszú távú tríciumkitettség élettani hatásai, és az izotóp szervezetbe kerülése az elfogyasztott hallal súlyosabb hatással lehet az emberi szervezetre, mintha csak a tengervízben lenne.

A japán kormány egymillió tonna felgyülemlett víz tengerbe engedését engedélyezte.

A vizet a 2011-es baleset után a megolvadt reaktormagok hűtésére használták, és azóta talajvízzel és esővízzel is keveredett.

A hatalmas mennyiségű folyadékot jelenleg mintegy ezer tartályban tárolják, amelyeket szeretnének elbontani, hogy újabb létesítmények épülhessenek a sérült erőmű végső leszereléséhez.

(Hetek/MTI)