Egy, az orosz nyugati katonai körzet páncélosait és egyéb páncélozott járműveit, valamint személyi állományát szállító vasúti szerelvény indult el a tankhadsereg állandó állomáshelyére

- közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. 

A moszkvai katonai tárca szerint a páncélosokat előre tervezett hadgyakorlaton való részvétel után vagonírozták be. A szűkszavú közlemény azon kívül, hogy a haditechnika mintegy ezer kilométert fog utazni, más részletet nem közöl. Azt sem, hogy honnan hová tart a szerelvény. 

A minisztérium a haditechnika szállításáról sötét napszakban, behavazott terepen készített videofelvételeket is közzétett. A tárca korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a nyugati és a déli katonai körzet alegységei a gyakorlatozást befejezve megkezdték a visszatérést állandó bázisukra, egyebek között a Krímből is.

Csökken a feszültség (ami Moszkva szerint nem is volt)

A NATO korábban közölte, hogy nem észleli a feszültség csökkenését az orosz-ukrán határon. A Kreml szóvivője erre azzal vádolta a szövetséget, hogy gondjai vannak a helyzetértékeléssel. Az orosz vezetés többször hangsúlyozta, hogy nincsenek agresszív szándékai Ukrajnával kapcsolatban.

Az Interfax hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva közölte, hogy az első tankhadsereg csapatai Moszkva, Ivanovo, Szmolenszk és Nyizsnyij Novgorod megyében állomásoznak. A hadsereg főhadiszállása a Moszkva megyei Bakovkában található. 

Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn azt jelentette Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy az orosz haderő több gyakorlatot folytat, amelyek közül egyesek véget értek, mások pedig a befejezéshez közelednek. 

Az orosz déli katonai körzet parancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a Kaszpi Flotta mintegy 20 hajója futott ki gyakorlatra a mahacskalai hadikikötőből. Korábbi bejelentés szerint január és február folyamán az orosz haditengerészet 140 hadihajója vesz részt a légierővel koordinált manővereken különböző tengereken. A gyakorlatokba emellett több mint 60 légi járművet, ezer egységnyi katonai technikát és mintegy 10 ezer katonát is bevonnak.

Észtország nem hisz az oroszoknak

Közben Észtország hírszerzése szerint Oroszország továbbra is vonultat fel csapatokat az ukrán határhoz, és a jelek szerint korlátozott támadásra készül az ország ellen. A tervezett behatolás "rakétákkal történő légitámadást és egy kulcsfontosságú ukrajnai terület elfoglalását foglalja magában" - jelentette ki Mikk Marran.

"Jelenleg úgy értékeljük, hogy elkerülik a népesebb városokat, mert ezeknek a területeknek az elfoglalásához túl sok katonára van szükség"

- mondta Marran a szolgálat éves jelentéséről tartott sajtótájékoztatón.

A hírszerző szolgálat vezetője szerint egy másik lehetőség lehet a harcok fokozódása a két oroszbarát szakadár ukrajnai területen. Egy ilyen eszkaláció "nagyon valószínű", ezzel Oroszország hihetően tagadhat, és elkerülheti a szankciókat. 

"Ha Oroszország sikerrel jár Ukrajnában, ez felbátoríthatja Moszkvát, hogy a következő években növelje a balti államokra gyakorolt nyomást" - mondta Marran.

"A háborúval való fenyegetés Putyin fő politikai eszközévé vált"

- fűzte hozzá. 

Az észt hírszerzésnek legalább tíz harcoló osztagról van tudomása, amelyek az ukrán határ felé nyomulnak, ahová száz orosz harcoló osztagot, azaz mintegy 170 ezer katonát vonultattak fel - közölte a hírszerzés vezetője.

Ebben a számban benne van az Ukrajna körüli területeken folyamatosan állomásozó katonák létszáma, de azoké a csapatoké is, amelyeket Oroszország Fehéroroszországba küldött hadgyakorlatra az ukrán határ közelébe. 

Az értesülések szerint e katonák közül sokan a február 20-án befejeződő hadgyakorlat után is Fehéroroszországban maradnak, ami jelentős aggodalomra ad okot a NATO-nak, amelynek a balti államok is tagjai - mondta Mikk Marran. "Ez csökkentené a felkészülési időt a Baltikum elleni esetleges támadáshoz" - mutatott rá.

Zeman: kudarcot vallott az amerikai titkosszolgálat

Milos Zeman cseh államfő ezzel szemben nem számol azzal, hogy Oroszország fegyveres támadást indítana Ukrajna ellen. Az állítólagos orosz agresszióról szóló információk az amerikai titkosszolgálatok újabb kudarcát jelentik - jelentette ki Milos Zeman abban az interjúban, amelyet csütörtökön közölt a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. 

Milos Zeman megismételte korábbi állítását, miszerint a fegyveres összetűzés több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozhatna az oroszoknak, és ezért szerinte Moszkva nem fog kockáztatni. A cseh elnök viszont továbbra sem zárja ki, hogy esetleg helyi konfliktusok alakulhatnak ki a kelet-ukrajnai szakadár régiók, Donyeck és Luhanszk határain.

"Az oroszok nem bolondok, hogy olyan akcióba kezdjenek, amely több kárt hozna nekik, mint hasznot. Az amerikai titkosszolgálatok számára ez már a harmadik kudarc. Az első Irak volt, ahol végül is nem találtak tömegpusztító fegyvereket, a második felsülést Afganisztán jelenti, amikor az amerikaiak azt állították, hogy a tálibok sosem foglalják el Kabult. A harmadiknak pedig most vagyunk tanúi"

- mutatott rá Zeman. 

A cseh elnök ismételten kijelentette: a NATO-egységek elhibázott afganisztáni kivonása miatt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak le kellett volna mondania. "Nem kérdem a CIA-t, milyen forrásai vannak. Az említett három eset kapcsán azonban erősen kétlem a források minőségét" - jegyezte meg Zeman, az amerikai titkosszolgálatokra utalva. 

A cseh államfő az interjúban kijelentette: egyetért elődjével, Václav Klausszal, aki Petr Fialának szerdán nyílt levelet írt, amelyben felszólította a miniszterelnököt: támogasson olyan diplomáciai tárgyalásokat, amelyek az ukrán-orosz feszültséget mindkét fél érdekeinek figyelembevételével akarják megoldani.

Ukrajna provokál?

Mindeközben csütörtökön a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok azzal vádolták a kijevi kormányerőket, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre. 

Egyelőre nem derült ki, hogy az incidensek mennyire súlyosak, és nem érkezett azonnali reagálás sem Ukrajnától, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ), amely figyelemmel kíséri a kelet-ukrajnai helyzetet, bár az elmúlt napokban kivonta megfigyelői jó részét az érintett térségből.

Az elmúlt nyolc évben többször is előfordultak ilyen incidensek, de a mostani azután következett be, hogy Oroszország több mint 100 ezer katonát vezényelt Ukrajna határai közelébe, miközben azt követelte, hogy a NATO kötelezze el magát, tagjai közé nem fogadja be Ukrajnát.

A lövésekről szóló állítások az önhatalmúlag kikiáltott "Luhanszki Népköztársaság" képviselői által kiadott nyilatkozatban szerepeltek. Azt állították, hogy az ukrán kormányerők csütörtökön négy különböző incidensben aknavetőket, gránátvetőket és géppuskát vetettek be.

"Ukrajna fegyveres erői durván megsértették a tűzszüneti rendszert, nehézfegyvereket használtak, amelyeket a minszki megállapodások értelmében vissza kellett volna vonni" - fogalmaztak a közleményben.

(hetek / MTI)