Ahogy arról a Hetek is több alkalommal beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több alkalommal is felszólította a NATO-t, hogy alakítson ki repüléstilalmi zónát Ukrajna fölött, hogy ezzel is akadályozza az orosz bombázásokat. Jens Stoltenberg a NATO csúcstalálkozóján ugyanakkor ismét hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén.

Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna

- mondta. "Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra" - fogalmazott a főtitkár, és hozzátette:

a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését.

Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen. A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek.

Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben - emelte ki.

Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is - figyelmeztetett.

Közölte: a szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit. Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Biden, Scholz és Magyarország is a légtérzár ellen

A NATO-főtitkár repüléstilalmi zónával aggodalmait egyébként nyíltan osztja a Olaf Scholz német kancellár, és Joe Biden amerikai elnök is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Genfben arról beszélt, a "légtérzár légi háborút jelentene" és a "békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldése is problémás béke híján".

Mindezek új dimenziót nyitnak a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében

- fogalmazott. 

Légtérzárat követelnek a balti államok

Közben az M1 értesülései szerint három Balti-ország - a lettek, litvánok, észtek - parlamenti határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik a NATO-t, létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében. A három ország vezetői a közmédia információi szerint ezzel a javaslattal érkeznek a mai NATO-csúcsra.

A balti államok vezetői már többször is szorgalmazták a repüléstilalmi zóna kialakítását. Úgy vélik, Volodimir Zelenszkij erre vonatkozó kérését a NATO-nak teljesítenie kell. Az ukrán elnök úgy látja, a NATO által létrehozott övezet garantálhatná, hogy orosz katonai gépek nem hatolhatnának be ukrán légtérbe, ami szerinte véget vethetne a bombázásoknak és a légicsapásoknak. A repüléstilalmi zóna ugyanígy kizárná az ukrán légtérből a nem NATO kötelékbe tartozó rakétákat, helikoptereket vagy drónokat.

(Hetek / MTI)