Jens Stoltenberg a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt interjúban elmondta, senki nem tudja, milyen hosszú lesz a háború, de fel kell készülni arra, hogy évekig tart, ezért azzal is számolni kell, hogy Ukrajnának hosszú ideig szüksége lesz még a szövetség támogatására.

A NATO-tagországok nem lankadhatnak, a segítséget folyamatosan biztosítaniuk kell, akkor is, sok költséggel jár, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is

 - húzta alá.

Ezek a költségek össze sem hasonlíthatók azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek emberéletekkel nap mint nap, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború és a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor "mi fizetünk még sokkal nagyobb árat" - mondta Stoltenberg.

A harminc országot összefogó katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozójáról elmondta, hogy a NATO-nak is változni kell, ha a világ változik, a világ pedig veszélyesebb lett.

Ezért a találkozón rögzítik, hogy Oroszország már "nem partner, hanem veszélyt jelent biztonságunkra, békénkre és stabilitásunkra".

Mint mondta, a szövetség új stratégiáját rögzítő dokumentumban Kínával is foglalkoznak, mert

"felemelkedése kihívást jelent érdekeink, értékeink és biztonságunk számára".

A finn és svéd csatlakozási folyamattal, illetve Törökország fenntartásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a két skandináv ország tagfelvételi kérelme "történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk", hiszen "a csatlakozás nemcsak Finnországot és Svédországot, hanem mindannyiunkat erősítene".

Ugyanakkor Törökország nem csupán

"fontos NATO-ország" egy stratégiai fontosságú területen, Európa, Oroszország, Irak és Szíria között, hanem minden tagországnál többet szenvedett a terrortól, ezért "nagyon komolyan vesszük aggodalmait"

- jelentette ki.

(Hetek/MTI)