Tíz évvel ezelőtt Elizabeth Holmes a Szílícium-völgy sztárja volt, aki többek között a Fortune, a Forbes, az Inc címlapján szerepelt; felkerült a Time 100 legbefolyásosabb ember listájára, és a lapok úgy írtak róla, mint a következő Steve Jobsról, akinek az ötlete forradalmasítja majd az orvostudományt. Mindezt úgy, hogy Holmes nem volt orvos, és mindössze két fél­évet végzett a Stanford Egyetemen. Holmes azonban jól adta a szilícium-völgyi techguru szerepét, fekete garbóban, meglepően mély hangon vázolta fel, hogy milyen változásokat fog majd hozni az általa megálmodott készülék.

Edison

A kutatásban szállóige, hogy a leg­egyszerűbb ötlet a jó ötlet. Holmes ötlete megfelelt ennek a kritériumnak: egy csepp vérből akart közel kétszáz diagnosztikai eljárást elvégezni. Az ötlet gyakorlatilag benne volt a levegőben, és nem ő volt az egyetlen, akinek ez eszébe jutott.

A Colestech nevű cégnek már a 2000-es években volt egy ugyanezen az elven működő berendezése, amely azonban mindössze a koleszterinszintet és a vércukrot mérte. Ha Elizabeth Holmes kompromisszumot köt, és vagy a száz feletti vizsgálatszámról vagy az egy csepp vérről lemond, akkor most valószínűleg nem indulna per ellene. A cég feltehetőleg tudott volna gyártani egy tisztességes diagnosztikai eszközt, amely számos hasznos vizsgálatot el tudott volna végezni, de nem fedte volna le teljesen az eredeti víziót.

A gondokat többek között az okozta, amivel Holmes folyamatosan dicsekedett: hogy két félév után otthagyta a Stanfordot, a világ második legjobb egyetemét. Ez ugyanis hozzátartozik a techgurukat körülvevő mítoszhoz: Bill Gates, Larry Ellison vagy Steve Jobs mind félbehagyták egyetemi tanulmányaikat azért, hogy létrehozzák saját szoftvercégüket. Holmes legnagyobb hőse Steve Jobs volt: saját bevallása szerint hétéves korától hordott fekete garbót, példaképét követve. Ez a szokása később is megmaradt, főként azt követően, hogy alkalmazta Jobs stílustanács­adóját. Ha több félévet végez el a Stanfordon, akkor valószínűleg jobban értette volna, mire képes és mire nem képes az a technológia, amit abba a dobozba akartak tenni, amiből minden otthonban szeretett volna látni egyet.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Internet a világűrben: verseny a Big Tech cenzúra megkerülésére

Lehet-e alternatívája a mai földi kiszolgálású internet­hálózatnak? Milyen következményekkel járhat a szólásszabadságra, ha a felhő-szolgáltatások ténylegesen kiköltöznek a világűrbe? Megmentheti-e Elon Musk a Big Tech cenzúra áldozatait? A kérdésekre Rab Árpád trendkutatótól kértünk választ.

Morvay Péter, Sebestyén István / Hit és értékek

Elsőként Florida államban lehet pert indítani a techóriások ellen tiltás vagy cenzúra esetén

Ron DeSantis Florida republikánus kormányzója hétfőn aláírta azt a törvényt, amely az Egyesült Államokban elsőként lehetővé teszi, hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák, vagy letiltják őket - számolt be az amerikai sajtó.

Hetek / ONLINE

A világ 100 leggazdagabb cégéből 99 tovább gyarapodott a járvány alatt is

Rekordszintre, 31,7 ezer milliárd dollárra emelkedett a világ száz vezető, tőzsdén jegyzett cégének piaci tőkeértéke a március végével záródott egy évben - derül ki a PwC Global Top 100 felméréséből.

Hetek / ONLINE