Szerző profilkép

Dr. Kulcsár Árpád
Írok neki: Írok neki!
95 Cikk
2018. 08.17. (XXII/33)
Róma ölelő karjai

Róma ölelő karjai

2018. 08. 16.
Ferenc pápa az elmúlt öt évben szinte minden területen – társadalmi, morális, politikai és dogmatikus kérdésekben egyaránt – radikális kijelentéseket tett. A katolikus egyház feje rendre sokkolja a konzervatív híveket a halálbüntetéssel, pokollal és migrációval kapcsolatos kijelentéseivel, a homoszexualitással kapcsolatban pedig olyan kettős játszmát űz, ami alapjaiban változtathatja meg az általunk ismert keresztény világot.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2017. 10.27. (XXI/43)
Az írás utat tör - Új kort nyitott az 500 éves reformáció

Az írás utat tör - Új kort nyitott az 500 éves reformáció

2017. 10. 26.
A reformáció megindulásának évét (1517) méltán tekintik a történészek az Újkor egyik kezdő dátumának, hiszen a hitújítás mozgalmának kezdete az emberiség történe­tében valóban egy új korszakot nyitott.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2017. 09.15. (XXI/37)
Magna Hungaria: az első harc az iszlámmal

Magna Hungaria: az első harc az iszlámmal

2017. 10. 14.
A magyar nép térben és időben egyaránt jelentős utat tett meg, amíg eljutott a Kárpátok által övezett hazájába. A vándorlások viharos évszázadai során több ízben olyan kihívásokkal kellett szembenézniük, amelyek a nép létét is fenyegették. A magyarok azonban nem tűntek el a népvándorlás viharai közepette, hanem már a sztyeppén megteremtették nomád államukat, majd sikeresen hajtották végre a Kárpát-medence birtokba vételét, a honfoglalást.
Dr. Kulcsár Árpád / Háttér
2017. 09.22. (XXI/38)
Így nyertünk szép hazát - Álmos, Árpád és a honfoglalás

Így nyertünk szép hazát - Álmos, Árpád és a honfoglalás

2017. 09. 21.
A magyarok Etelközbe költözéskor, 850 körül egy nagy jelentőségű dinasztia lépett színre, az Árpád-ház. E család ettől kezdve négy és fél évszázadon keresztül állt az ország élén, és számos nagy formátumú uralkodót adott a magyarságnak. A dinasztia megalapítója Álmos vezér volt. Ő 820 táján született még Levédiában. Születését a legendák szerint természetfölötti esemény vezette be. Béla király jegyzője, Anonymus leírása alapján a megszületendő uralkodó anyját, Emesét álmában egy turul képében megjelenő égi lény ejtette teherbe.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2016. 01. 29. (XX/04)
Szulejmán, az irgalmatlan pusztító

Szulejmán, az irgalmatlan pusztító

2016. 01. 28.
Előző számunkban írtunk arról a tervről, mely szerint Szigetváron, a török ostrom 450. évfordulóján nem a hős várvédő Zrínyi Miklósnak, hanem elsősorban a hódítóként érkező Szulejmán szultánnak kívánnak – több sajtóhír szerint török és magyar kormányzati támogatással – emléket állítani. Újra felépítenék többek között az úgynevezett csonka minaretet, és zarándokhelyet hoznának létre az ostrom közben elhunyt török uralkodó tiszteletére. Szulejmánra a török történelem – beleértve a mai török vezetést – az Oszmán Birodalom legnagyobb hódítójaként tekint. Ennek az árát azonban elsősorban Magyarország fizette meg: a szultán nemzetünk egyik legkönyörtelenebb pusztítója volt, akinek gyilkos terrorja évszázadokkal megelőzte az Iszlám Állam és más terrorosztagok véres hódításait.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2015. 11. 20. (XIX/47)
Dzsihád a Kárpát-medence ellen

Dzsihád a Kárpát-medence ellen

2015. 11. 19.
Európa jelenének megértéséhez fontos tudni, hogy az iszlám terjeszkedésnek évszázadokon át alapvető eszköze volt az alávetni kívánt országok fegyveres akciókkal történő megfélemlítése. A muszlim hódítás valódi arcához elválaszthatatlanul hozzátartozott az elfoglalni szánt területek tudatos és  módszeres pusztítása, lakóinak tömeges elhurcolása rabszolgának, és a velük folyó emberkereskedelem. Ezt Magyarország is megtapasztalta, évszázadokon keresztül.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2015. 07. 17. (XIX/29)
600 éve égették meg Husz Jánost, a cseh hitvédőt

600 éve égették meg Husz Jánost, a cseh hitvédőt

2015. 07. 16.
600 éve, 1415. júliusában ítélték halálra és égették el máglyán Husz Jánost. A nagy tekintélyű cseh teológustanár következetesen harcolt azért, hogy a korszak katolicizmusának visszataszító romlottságát a Szentírás figyelmen kívül hagyott igazságainak érvényesítésével orvosolják. Az egyházi vezetők azonban  engesztelhetetlen gyűlölettel fordultak ellene, és készek voltak a legsúlyosabb törvénytelenségekre is azért, hogy végleg elnémítsák. 
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2015. 02. 13. (XIX/7)
Ősi ünnep új ruhában

Ősi ünnep új ruhában

2015. 02. 12.
Néhány évtizede Magyarországon is erőteljesen érzékelhető az a szándék, hogy a Nyugat-Európában és az USA-ban már régóta tömegeket megmozgató Valentin-napot itt is a szerelmesek elfogadott ünnepnapjává tegyék. Az ünnep Amerikából átvett elnevezése elhomályosítja, hogy itt a katolikus egyház egyik sok évszázados ünnepének, a Szent Bálint-napnak egy sajátos változatáról van szó. Ebben a formájában lerázott magáról minden addigi egyházi értelmezést, és visszanyerte azt az ősi pogány szerelemvarázsló és érzéki jellegét, amellyel már akkor is rendelkezett, amikor több mint másfél ezer évvel ezelőtt a katolikus egyház vallásos formába öltöztetve, megszelídítve befogadta saját ünnepei közé.
Dr. Kulcsár Árpád / Háttér
2014. 12. 12. (XVIII/50)
Magyarország Szulejmán aranyalmája

Magyarország Szulejmán aranyalmája

2014. 12. 11.
Török nap a közszolgálati médiában, újra szól a müezzin az egri minaretben, diplomáciai gesztus lett Gül Baba türbéjének rekonstrukciója – az elmúlt hetek hírei alapján látványosan fejlődnek a török-magyar kapcsolatok. Az újkeletű partnerség fényében mintha megfeledkeznénk arról, hogy a közös múltat súlyos – és részben máig nem orvosolt – ellentmondások terhelik. A magyarok számára a több mint százötven éves török hódoltság időszaka a romlás és a pusztulás évszázadait jelenti, ugyanez a korszak a törökök számára a birodalmi fénykort idézi. Számukra ehhez az időszakhoz jövőbe mutató sikeres hódítók, neves szultánok, híres dervisek, jeles történetírók neve kötődik. S nem utolsósorban az, hogy ekkor igyekeztek először az iszlám földjévé tenni Magyarországot.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2013. 11. 08. (XVII/45)
Róma megér egy misét

Róma megér egy misét

2013. 11. 17.
Nagy Konstantin intézkedései nyomán i. sz. 313 után megkez­dődött az állam és az egyház összefonódása, és a 4. század végére a Római birodalomban kiformálódott a római katolikus állam­egyház. Sokak számára úgy tűnt, hogy az állam által biztosított  privilegizált helyzet, a megannyi kedvezmény és támogatás az egyház megerősödését fogja eredményezni. A valóságban azonban épp az ellenkezője zajlott le. A hivatalos egyházban látványos erkölcsi romlás ment végbe és egyre kevésbé tudták úgy közvetíteni az evangéliumot, hogy az az emberek életében pozitív változásokat eredményezzen. Sőt, azokat a keresztényeket kezdték üldözni, akik ragaszkodtak a hiteles, valódi keresz­tény­séghez és a bibliai hithez.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2013. 10. 31. (XVII/44)
1700 évvel ezelőtt történt a „konstantini fordulat”

1700 évvel ezelőtt történt a „konstantini fordulat”

2013. 11. 08.
Rómában a Colosseumban megrendezett nagyszabású kiállítással emlékeztek meg Nagy Konstantin életpályájáról abból az alkalomból, hogy ezerhétszáz esztendeje, i. sz. 313-ban adta ki nevezetes milánói rendeletét, amely történelmi mérföldkőnek bizonyult. Ezzel kezdődött meg ugyanis az állam és egyház összefonódása, amely hosszú évszázadok óta egészen napjainkig tartóan egyik meghatározó eleme és egyben súlyos tehertétele az európai történelemnek. Nagy Konstantin egy sajátos uralkodótípus első képviselője, amely, bár kereszténynek hirdeti magát, cselekedeteivel, életvezetésével cáfolja azt, ugyanakkor alapvető beleszólást követel magának különböző egyházi kérdések eldöntésébe, sőt még annak meghatározásába is, hogy kik az igazi keresztények. Öröksége máig hat Európában.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2013. 06. 14. (XVII/24)
Luther, a keresztényüldöző

Luther, a keresztényüldöző

2013. 06. 13.
Luther Márton az újkor egyik olyan történelem-formáló személyisége, akinek hatása napjainkig számottevő. Munkássága azonban nem mentes az ellentmondásoktól. Éppen ezért fontos megvizsgálni, hogy hatalmas és szerteágazó életművéből mi az, ami maradandó értéket képvisel és mi az, ami a kereszténység jövője, az egyházi megújulás szempontjából nem vállalható. Sorozatunk előző részeiben a reformátor antiszemita műveit és azok korabeli fogadtatását tekintettük át. A most következő írás Luther Márton keresztény hittársai és a tőle független anabaptista reformmozgalom felé tanúsított magatartását vizsgálja.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2013. 04. 12. (XVII/15)
Miért oszlatták fel a Jézus Társaságot?

Miért oszlatták fel a Jézus Társaságot?

2013. 04. 18.
A jezsuita rend működését szinte megalakulásától kezdődően nagyon heves támadások kísérték. Mint az ellenreformáció és rekatolizáció élcsapatának, elsősorban a protestánsokkal voltak rendkívül éles összecsapásaik. Ugyanakkor katolikus részről is súlyos bírálatok sora érte a Jézus Társaság tevékenységét, míg végül XIV. Kelemen pápa 1773 nyarán kiadott nevezetes rendeletében feloszlatta a jezsuita rendet.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2013. 04. 04. (XVII/14)
A jezsuita rend története (2. rész)

A jezsuita rend története (2. rész)

2013. 04. 12.
A jezsuita rend 1540 őszén jóváhagyott szabályzata szerint a rend első számú célja a római katolikus „hit terjesztése és védelme”. A rend tagjai kötelezték magukat, hogy készek bárhová elmenni, ahová a pápa küldi őket. Az első felkérés már röviddel a pápai jóváhagyás előtt megérkezett a rend­alapító Loyolai Ignáchoz. III. János portugál király misszionáriusokat kért a távol-keleti hit­hirdetés céljaira. A felfede­zés előtt álló tengerentúli területeket még 1493-ban osztotta fel spanyol és portugál érdek­szférákra a szexuális erkölcstelen­ségéről elhíresült VI. Borgia Sándor pápa. Az egy évvel később létrejött nevezetes tordesillasi szerződés a két állam mindenkori ural­kodóinak kötelességévé tette, hogy a meg­­hó­dí­tandó területek lakosságát római katolikussá tegyék.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2013. 03. 22. (XVII/12)
A jezsuita rend története 1.

A jezsuita rend története 1.

2013. 03. 21.
A katolikus egyház a 16. század elején sorsdöntő válaszút elé került. Az államegyház hosszú ideje tartó és egyre mélyülő válsága világiak és egyháziak számára egyaránt nyilvánvaló volt. Jelentős tömegek fordultak el Rómától elsősorban a súlyos szexuális bűnök és botrányok miatt, amelyek a pápáktól a főpapokon át az alsópapságig megtalálhatóak voltak a klérus soraiban. Hasonló hatással jártak a pápaság nagyarányú anyagi vissza­élései. Számottevően gyengült Róma befolyása a társa- da­lom minden rétegét érintő széles körű elvilágiasodás következtében is, amelynek egyik fő oka a korabeli reneszánsz szemléletmód és életvezetés volt.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2013. 01. 18. (XVII/3)
Az új Róma születése

Az új Róma születése

2013. 01. 26.
330. május 11-én egy negyvennapos hatalmas ünnepségsorozat vette kezdetét a Boszporusz partján frissen kiépített Konstantinápolyban. Új főváros felavatása zajlott, melyet Nagy Konstantin császár építtetett, hogy a Római Birodalom egész keleti felének központja legyen. Nevét is az uralkodótól kapta: „Konstantin új városa”. A fényes külső formába öltöztetett város előtt megpróbáltatásokkal teli viharos jövő állt.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2012. 11. 30. (XVI/48)
Klebelsberg-kurzus

Klebelsberg-kurzus

2012. 12. 06.
Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter a 20. század egyik legvitatottabb magyar kultúrpolitikusa. Napjainkban kormányzati körökben is megnőtt azoknak a száma, akik csak a feltétel nélküli magasztalás hangján tudnak szólni tevékenységéről. Klebelsberg pályájának legfőbb ellentmondása abban áll, hogy a vezetésével végrehajtott nagyarányú kultúra- és oktatásfejlesztés egyik legfőbb célja egy olyan vallásos-nemzeti gondolkodásmód, ideológia széleskörű, az egész társadalmat átható terjesztése volt, amely aztán meghatározó szerepet játszott abban, hogy a Horthy-rendszer irányítói Magyarországot addigi történelme egyik legnagyobb pusztulásába, 1944–45 tragédiájába vezették bele.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
2012. 12. 07. (XVI/49)
Trianon Mohácsnál kezdődött

Trianon Mohácsnál kezdődött

2012. 12. 06.
Napjainkban érzékelhető egy olyan törekvés, amely igyekszik a másfél évszázados török uralomról idealizált képet festeni. Ezzel szemben a korabeli dokumentumok megszámlálhatatlan sokasága tanúskodik arról a mérhetetlen pusztításról, amelyet az Oszmán Birodalom szabadított rá az országra. Azok a pozitív eredmények, melyek a korszakban a kultúra vagy gazdaság terén kimutathatóak, a török hódítás ellenére születtek meg, és nem annak segítségével vagy éppen ösztönző hatására.
Dr. Kulcsár Árpád / Háttér
2012. 05. 18. (XVI/20)
Harc a Bibliáért

Harc a Bibliáért

2012. 05. 17.
A húsvét alkalmából megnyílt vatikáni Biblia-kiállítás (Biblia és a Vatikán. Hetek, 2012. május 4.) egészét egy sajnálatos ellentmondás jellemezte. A látogatók páratlanul gazdag anyagot tekint­hettek végig, ugyanakkor az az üzenet, amelyet a szervezők a kiállítás segítségével el akartak juttatni a nagyközönséghez, nehezen hozható összhangba a történelmi tényekkel. Ez az üzenet azt igyekezett kidom­borítani minden eszközzel, hogy a történelemben mindenkor a római katolikus egyház járt élen a Szentírás megőrzésében, továbbadásában és az emberekhez való eljuttatásában.
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
A feláldozott hadsereg

A feláldozott hadsereg

2012. 01. 13.
1943. január 12-én indult meg a Don-kanyarban az a nagyszabású szovjet hadművelet, amely szétzúzta a keleti frontra kivezényelt második magyar hadsereget. A sereg kétszázhétezer katonájából mintegy százhúszezer volt az áldozatok száma. A tragikus ütközet nemcsak a magyar történelem mindmáig legnagyobb vér­áldoza­tot követel csatája volt – a veszteségek felülmúlták a mohácsi vészt –, hanem abban is megdöbbentő újdonságot jelentett, hogy mindez Magyarország határaitól több mint kétezer kilo­méternyi távolságban történt. A tragédiához vezető korabeli politika intő példaként szolgálhat a mindenkori magyar kormányok számára, hogy egy esetleges jövbeli fegyveres konfliktus során képesek lennének-e felismerni és szolgálni az ország lakóinak tényleges érdekeit. (2012. 01. 13.) 
Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek
« Előző Következő »
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Aktuális hetilap
Tartalom ajánló
Kövessen minket!
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!