Az ilyen helyzetekre csak részben vannak alkotmányos megoldások, így – bármennyire is valószínűtlennek tűnik a lehetőség – akár olyan személy is az elnöki pozícióba kerülhet, akit senki nem választott meg.

A szakértők szerint a legfontosabb kérdés, hogy bármely pillanatban egyértelmű legyen, hogy ki tölti be a hadsereg főparancsnoki tisztjét, mert ha ez nem tisztázott – akár csak néhány óra idejére – akkor annak kritikus biztonsági kockázatai lehetnek, különösen egy válság, vagy katonai konfliktus esetén. A főparancsnok – aki a mindenkori elnök – rendelkezik többek között a nukleáris fegyverek indítókulcsai felől.

Az alkotmány 25. kiegészítése rendelkezik arról, hogy ha az elnök átmenetileg vagy véglegesen nem lépes ellátni feladatát, akkor az alelnök veszi át a feladatkörét. Erre George W. Bush idejében kétszer került sor, amikor az elnököt altatással járó műtétnek vetették alá. Hasonló volt a helyzet Ronald Reagannél, aki az ellene elkövetett merénylet után került a műtőszobába. Ezekben az esetekben az alelnök átmenetileg átvette teljes felhatalmazással az elnöki feladatkört, de utána automatikusan visszaállt az eredeti helyzet.

Nagy-Britanniában ez másként volt, amikor Boris Johnson miniszterelnök kórháza került a koronavírus fertőzés miatt. Bár a feladatait – például a kabinetülések levezetését - a külügyminiszter látta el, hivatalosan még akkor is Johnson volt a kormányfő, amikor kritikussá fordult az állapota.

„Ha Trump megbetegedne és karanténba kerülne a Fehér Házban, akkor mindenki azt figyelné, hogy tud-e tovább twitterezni. Ha ezek sorozata megszakadna, akkor a piac és a külföldi országok ezt súlyos jelnek vennék” – magyarázta a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó Ian Bremmer, az Eurasia Group szakértője. Trump a járvány alatt szinte soha nem viselt maszkot, még amkor egy kórházat keresett fel, akkor sem.

Ha ezzel párhuzamosan Mike Pence alelnök is képtelenné válna az elnöki feladatkör ellátására, akkor az alkotmány szerint a kongresszus elnöke következik az utódlási sorban. Ez azonban káosszal és hatalmi harccal is járhat, hiszen ma egy ilyen nem várt esetben a demokrata Nancy Pelosi venné át az elnöki jogkört. A republikánusok aligha fogadnák el, hogy választás nélkül Trump legádázabb politikai ellenfele költözne az Ovális Irodába, aki ráadásul demokrata alelnököt is választhatna ebben az esetben maga mellé. Mint ismert, Pelosi indított – sikertelennek bizonyult – vádemelési eljárást Trump ellen.

Bár ennek a forgatókönyvnek minimális a valószínűsége, a Fehér Házban elrendelték, hogy nem az elnök és az alelnök találkozói szüneteljenek, hanem a stábjaik is különüljenek el egymástól.

Donald Trump portréját a Hetekben itt olvashatják.

---

Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az aktuális lapszámot a digitalstand.hu/hetek oldalon, vagy fizessen elő akciósan a nyomtatott hetilapra vagy a digitális formátumra a hetek.hu/elofizetes oldalon.