Utólag egészen meglepő, hogy az Economist a 2018 végén kiadott, következő évet előrejelző számának borítójára éppen azt az állatot rakta, amelynek több kutatás szerint köze lehet 2019 végén kitört koronavírus-járványhoz.
Az Economist 2019-es borítóját Leonardo Da Vinci halálának 500. évfordulója ihlette, a reneszánsz művész stílusában alkották meg. A hagyomány szerint a gazdasági-pénzügyi elit lapjaként funkcionáló kiadvány allegorikus képekkel közli előrejelzéseit, így került a 2019-re mutató szám címlapjára egy sor rejtett szimbólum, ami a kor trendjeit hivatott szemléltetni.
A borítón szerepel a VR-szemüveges, marihuánás, okostelefonos Vitruvius-tanulmány, a "tökéletes arányú emberrel", az elektromos autó, egy QR-kódos zacskót vivő gólya, és többek között az apokalipszis négy lovasa is. Mellettük szerepelnek különféle állatok is: a briteket jelképező bulldog a Brexit miatt, az Indiát jelképező elefánt és a kínai tobzoska is.
De miért pont tobzoska?
A tobzoskákat ínyenc húsuk miatt és a helyi gyógyászathoz hasznosított pikkelyeik miatt elképesztő iramban vadásszák, legtöbb fajtájukat a kihalás fenyegeti. A hatóságok éppen ezért igyekeznek a lehető legszigorúbban fellépni az orvvadászok ellen.
A tobzoska a jelenlegi járvány szempontjából most azért érdekes, mert a kuangcsou-i Dél-Kínai Mezőgazdasági Egyetem munkatársai, Shen Yongyi és Xiao Lihua egy kutatást tettek közzé pár hete, mely szerint a COVID-19 nevű koronavírus egyes alkotórészeivel a tobzoskákból vett vírusminták 99 százalékos egyezést mutatnak.
Hiba lenne azt gondolni, hogy kizárólag a tobzoskákról terjedt volna az emberre a vírus, mert ha a vírus egészét nézzük, akkor a denevérekből kinyert minták nagyobb hasonlóságot mutatnak, mint a tobzoskák esetében (96,2 és 90,3 százalék). Ami viszont érdekes, hogy a koronavírus azon fehérje tüskéihez, amelyekkel a gazdasejtekhez kapcsolódik (felbontja a burkot, majd behatolva szaporodni, sokszorosodni kezd) - viszont a tobzoskákból kinyert minták valóban 99 százalékban hasonlítanak.
Egyelőre a nemzetközi kutatóközösség nem tudja bizton állítani, hogy pontosan melyik állatról terjedhetett az emberre a vírus, de a szakmai körökben mindkét állat neve rendszeresen felmerül, főként inkább azonban a denevéreké.
Az viszont vitán felül áll, hogy a két állathoz hasonló egzotikus vadhús fogyasztása újabb-újabb járványokat szülhet, így kiváltképpen szükségessé válhat az ilyen jellegű kereskedelem és fogyasztás teljes betiltása különösen a délkelet-ázsiai régiókban.
Előre tudta az Economist?
Nyilván több sem kellett a különböző elméletek híveinek, hogy beillesszék az éppen aktuális víziójukba az Economist 2019-es címlapját, ám sokkal valószínűbb, hogy az alkotók teljesen más megfontolásból tették a borítóra az állatot. A magazin már korábban is rendszeresen cikkezett a veszélyeztetett fajról, amelyet súlyosan fenyeget a teljes eltűnés, több fajtája mára már ki is halt.
A globális pénzügyi, politikai és gazdasági elitet rengeteg kritika éri azt illetően, hogy esetlegesen nyerészkedés, vagy hatalmi szempontok miatt, vagy ők szabadították rá a világra a vírust, vagy ők keltik a természetellenes káoszt és pánikhangulatot a járvány körül. Ember legyen a talpán, aki a rengeteg álhír és összeesküvés-elmélet közül a valóság néhány morzsáját képes megtalálni egy-egy ilyen elemzésben, azt viszont szinte biztosra lehet venni, hogy az Economist címlapszerkesztőinek fogalmuk sem volt arról másfél évvel ezelőtt, hogy 2019 végén világjárvány robban majd ki.
A magazin óminózus számáról, annak szimbolikájáról, üzenetéről és az Economist vízióiról a Hetek cikkét itt olvashatják.
A Hetek pénteken megjelenő lapszámában interjút olvashatnak a messiáshívő zsidó bibliatudós Michael Brownnal arról, hogy mi köze a mostani a járványnak az apokalipszishez, illetve az online elterjedő "apokalipszis-iparról", ami sok esetben veszélyesebb, mint maga a járvány.
(A nyitóképen: Az Economist címlapja, és annak kivágott részlete)
---
Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Fizessen elő most a digitális, vagy akciósan a nyomtatott formátumra! Részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.
