Két héttel ezelőtt részletesen ismertettük az 1973-as Roe kontra Wade ügy jogi és társadalmi következményeit az Egyesült Államokban és azon túl. (Abortuszünnep New Yorkban. Hetek, 2019. február 8.)
Az ügy középpontjában az abortusztörténelem egyik emblematikus antihőse: Norma McCorvey áll. Széles körben ismert álnevén Jane Roe esete iskolapéldája annak, milyen alapvető ellentmondások övezik a baloldali „jogvédők” és (az angolul széles körben elterjedt social justice warrior fordítása nyomán) a „társadalmi igazságosság harcosai” tevékenységét.
Az ő nevét viselő esetben az Amerikai Legfelsőbb Bíróság (LB) szövetségi szinten, tehát mind az ötven amerikai államra nézve kötelező módon legalizálta az abortuszt 1973-ban. Ez a döntés az egész nyugati világban nagy lendületet adott a nők szabad önrendelkezését fennen hirdető erőknek – tulajdonképpen a legtöbb európai ország legfelsőbb bírósága is ekkor adott ki hivatalos álláspontot abortuszügyben, rendszerint a Roe v. Wade ügyhöz képest pozicionálva magát –, amelyet az abortuszpárti tábor azóta is mérföldkőként tart számon.
Norma McCorvey, amikor huszonkét évesen terhes volt harmadik lányával egy harmadik férfitől (első két gyermekét megszülte, ám nem ő nevelte), valóban el akarta vetetni, azonban a texasi szabályozás szerint ezt csak bizonyított nemi erőszak és vérfertőzés esetén tehette volna meg.
hetilap
hetilap
hetilap
hetilap
