MEGALKUVÁS NÉLKÜL! Az elmúlt évben a Hetek minden korábbinál élesebben állt ki az igazság mellett: legyen szó a keresztény értékek védelméről, vagy az Izrael melletti kiállásról. Fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az afrikai kontinensen Franciaország egymás után éli meg a csalódásokat. Kevesebb mint 24 óra alatt két olyan biztonsági partner, amely korábban kivételes jelentőségű volt Párizs számára, úgy döntött, hogy megszünteti a stratégiai partnerséget. A jövőben nem lesz megnövelt francia katonai jelenlét sem Csádban, sem Szenegálban. Az új álláspontok szinte egyidejű bejelentésével
ezek az országok egy globális francia befolyásellenes trend részeivé válnak.
Ezek a fejlemények különösen kellemetlenek a francia kormány számára, mivel érzékeny időszakban történtek. Jean-Noël Barrot külügyminiszter éppen első afrikai körútját járja, és nem sokkal a csádi külügyminiszter sajtóközleménye előtt tartózkodott az országban. Ráadásul ez a kudarc mindössze négy nappal azután történt, hogy Jean-Marie Bockel benyújtotta Emmanuel Macron elnöknek a francia katonai erők átalakításáról szóló régóta várt jelentését.
2024. november 28-án, csütörtök este a csádi hatóságok „történelmi fordulópontként” hivatkoztak arra, hogy az ország a „teljes és szuverén önállóság” jegyében új irányt vesz. Franciaország katonai jelenléte mindig is jelentős volt ebben a „katonai táborországban”, ahol számos bázis és több ezer katona állomásozott már az 1960-as függetlenség előtt. Például a 172-es Fort-Lamy légi bázis már 1939-ben üzemelt.
„Ez kisebb földrengést jelent a francia pozíciókra nézve”
– mondja Eddie Guipié, a nemzetközi védelem és biztonság szakértője a Korhogo Egyetemen. A kutató kezdetben kételkedett a csádi nyilatkozat hitelességében, mivel Jean-Marie Bockel nemrégiben 300 katona megtartását javasolta Csádban – többet, mint Gabonban (au Gabon) vagy Elefántcsontparton, ahol az AFP szerint csak száz katonát tartanának meg.
Franciaország nem tudta megőrizni stratégiai befolyását Csádban, még akkor sem, ha elismerte Mahamat Idriss Déby – az apját követő, vitatott átmenettel hatalomra került vezető – legitimitását.
Eközben Csád új partnerekkel bővíti biztonsági kapcsolatait, például Magyarországgal, amely szeptemberben két védelmi megállapodást írt alá, 200 katona küldését előirányozva a terrorizmus és migráció elleni küzdelemben.
Szenegál esetében Bassirou Diomaye Faye, az ország márciusban megválasztott elnöke az AFP-nek adott interjúban egyértelműen kijelentette: „A szuverenitás nem egyeztethető össze katonai bázisok jelenlétével.” Az új biztonsági együttműködési doktrína kizárja a külföldi bázisokat, legyenek azok franciák vagy mások.
Franciaország próbálkozásai, például a Thiaroye-i szenegáli lövészek mészárlásának elismerése, nem bizonyult elegendőnek. Faye és miniszterelnöke, Ousmane Sonko, választási győzelmüket az idegen befolyások, különösen Franciaország éles bírálatára alapozták.
Mindkét ország jelezte, hogy nyitott a „konstruktív párbeszédre”, de Franciaországnak el kell fogadnia, hogy a kontinens már nem vár Párizs döntéseire, hanem maga formálja új kapcsolatait.
(Le Point)