Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Különösen az ukrajnai háború kapcsán lehet azt tapasztalni a világban, hogy egyfajta tömeges pszichózis lett úrrá a társadalmakon, mindenki kiválasztotta az oldalán a jelen helyzetben és ezen oldalak között nincs nagyon átjárás. Holott a korábbi háborús szituációkban globális szinten legalább nyomokban még fel lehetett fedezni némi árnyalt, átgondolt álláspontot a világban.

Kánai András, kommunikációs szakember és jövőkutató szerint

ennek a megmagyarázhatatlannak tűnő felfokozott tömeges érzelmi állapotnak a hátterében az állhat, hogy mögöttünk van két év Covid-világjárvány, ami rettentő hatással volt az emberek mentális állapotára.

„Ez alatt a két év alatt sűrűn váltakoztak az érzelmek és a lehetőségek: az egyik nap még bement az ember a munkahelyére, másnap meg már nem és azt sem tudtuk, hogy mikor lesz vége” – magyarázza Kánai. Úgy véli, ez az „erkélybunker lét” és a viszonylag felszabadult nyári időszakok váltakozása nagyon kifárasztotta az embereket mentálisan.

„Ráadásul a háború az egy érzelmi dolog, ráadásul a mobiltelefonnak köszönhetően naponta, óránként akármennyi felvételt tudunk nézni, ami nagyon megmozdítja az embereket”

– fogalmaz Kánai, aki emlékeztet arra, hogy még a szüleink sem éltek háború alatt, ezért az ilyen események, képek nagyon felkészületlenül érik ezeket a generációkat. Az emberek reakciói békeidőben teljesen mások bizonyos információkra, mind háborús helyzetben.

Kulifai szerint az a megdöbbentő, hogy még az olyan politikusok, vezetők körében is tapasztalható ez a pszichózis, akik láttak már közelről válságokat és háborús helyzeteket. Vélhetően a hisztérikus közhangulat is hatással lehet a döntéshozókra, hogy nem mehetnek azzal szembe.

Hozzátette, hogy azt sem ártana mérlegelni, hogy mi lesz akkor, ha a háborúnak egyszer csak vége lesz, akkor milyen következménye lesz a hisztérikus döntéseknek?

Hogy lehet visszatáncolni Csajkovszkij eltörléséből, és az orosz biciklisták kollektív démonizálásából?

S mindemellett felmerül az a kérdés, hogy kinek milyen érdeke fűződik ezen válságok kirobbantásában, elmélyítésében és hisztérikus kezelésében. Többek között erről is beszélgetett Kánai András jövőkutató és Kulifai Máté, a Hetek lapszerkesztője a Korszellem aktuális adásában.

Legutóbbi Korszellem adásunkban a társadalmi változásokról, generációs folyamatokról, a világrendről és annak felfordulásáról esett szó.