Ahogy arról beszámoltunk, Böröndi Gábor altábornagyot egy hete nevezték ki vezérkari főnöknek Ruszin-Szendi Romulusz helyére.

Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is ajándékozunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Az új vezérkari főnök az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést.

Egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni”

– nyilatkozta a vezérkari főnök.

Ugyanakkor "minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt" – tette hozzá Böröndi.

Az altábornagy szerint az orosz-ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat "fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni", a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének.

A vezérkar főnöke arra is kitért, hogy amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről, azt sokan félreértették.

"Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül" - közölte.

Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha "belépünk egy eszkalációba, az "zero game", annak nincs nyertese" - fejtette ki a vezérkari főnök.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése. Böröndi Gábor szerint a legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk, "élményszerűvé kell tenni a kiképzést", és ennek az eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre.

Jelezte azt is, hogy a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.

A háborús eszkalációról azt mondta: "ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie. Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében" - hangsúlyozta Böröndi.

Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, "vissza kell mennünk a gyakorlótérre, magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést".

A vezérkar főnöke szerint le kell vonni az orosz-ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani.

Kiemelte, hogy "az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret". Vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni "a drónkultúrát" - közölte a vezérkar főnöke.

Azt mondta: "peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából". Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert "ami már a határhoz érkezett", arra a reagálási idő csökken - magyarázta, hozzáfűzve, hogy a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő "előrelátást" biztosít.

(MTI / Hetek)