A szerencsétlenségben 41 gépjármű volt érintett. Egy férfi meghalt, további 39 ember megsérült; ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben.

Az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense, Sipos György szerint az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok Magyarországon. Erre volt példa a szombati porvihar, de 2022 első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események.

Tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához. Idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

A klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható, megfelelő területhasználat nélkül pedig megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében.

Idén már több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szélvihart. A nagyon erős szelek mellett azonban a baleset rávilágított az intenzív tájhasználat rendkívül komplex hatásmechanizmusára is.

A műholdképeken a baleset helyszínétől északra és délre is felfedezhetők a szántóföldeken azok a világos színű foltok, ahonnan a termékeny talajtakaró gyakorlatilag már eltűnt - közölte Barta Károly, a tanszék docense.

A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel - részben műholdas megfigyelések alapján - számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával.

A talaj típusa, a szélsebesség, a szélirány és a csapadék hiánya jelezheti, hogy az adott terület jobban ki van téve a porviharoknak - hangsúlyozta Van Leeuwen Boudewijn egyetemi adjunktus.

A magyarországi termőföldek Európában a legjobb minőségűek között vannak, viszont Magyarországon az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást.

A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg pusztulás mértékét. Ahol a területhasználat változtatására nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodást, a forgatás nélküli talajművelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során - tette hozzá Szilassi Péter, az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.

(MTI / Hetek)