Nem könnyű a helyzete Trump elnöknek, aki egy magabiztos Kínába érkezik, miközben ő egy háborúban álló, belpolitikai téren ostrom alatt álló amerikai vezetőként érkezik. Hszi elnök tisztában van azzal, hogy Iránt az öt hetes intenzív légihadjárattal nem sikerült megtörni, és most szoros ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorosot, amelyen keresztül a világ olaj- és földgáztermelésének 20 százaléka áramlik.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

A New York Times szerint Trump elnök nyomást fog gyakorolni Hszi Csin-pingre, hogy gyakorolja befolyását Iránra a szoros megnyitásának elősegítése és egy diplomáciai megállapodás megkötése érdekében. Peking szoros kapcsolatban áll Teheránnal, a múlt héten járt Pekingben az iráni külügyminiszter, miközben Kína vásárolja meg Irán olajtermelésének 90 százalékát.

Kína azonban igyekszik távol tartani magát a közel-keleti válságtól és Peking még profitálhat is abból, ha az Egyesült Államok egy láthatóan véget nem érő háborút vív a Közel-Keleten, hiszen előnyös a számára, ha az Egyesült Államok beleragad egy újabb közel-keleti mocsárba, veszít diplomáciai erejéből és a világ másik végén pazarolja katonai eszközeit.

Ugyanakkor Hszi elnök tisztában van azzal, hogy a Hormuzi-szorosból fakadó energiaválság és gazdasági válság komoly következményekkel jár Kínára nézve. Tajvan kérdése még súlyosabb, miután a Trump-kormány nemrég engedélyezte a valaha volt legnagyobb fegyvereladást Tajvan számára, és egy még nagyobb eladást is előkészített.

Kína szeretné, ha az Egyesült Államok megváltoztatná azt a diplomáciai nyelvezetet, amelyet Clinton elnök 1998-ban egy sanghaji látogatás során fogalmazott meg, amikor azt mondta, hogy „nem támogatjuk Tajvan függetlenségét”. Hszi azt szeretné, ha Trump elnök határozottabban fogalmazna, és azt mondaná, hogy „ellenezzük Tajvan függetlenségét”.

A tajvani kérdés Kína legfontosabb érdekeinek középpontjában áll, és a kínai–amerikai kapcsolatok politikai alapjának szilárd köve. Kína tajvani kérdései nyomán nyolc amerikai szenátor, demokraták és republikánusok egyaránt, levelet írt Trump elnöknek a héten, amelyben kijelentették: világossá teheti Peking számára, hogy miközben a gazdasági versenyfeltételek kiegyenlítésére törekszik, az amerikai támogatás Tajvan számára nem tárgyalási alap.

Gazdasági téren Hszi Csin-ping magabiztos lehet, mert miközben Kína bővíti katonai és nukleáris erejét, ellenállt Trump elnök vámjainak és megtalálta a saját befolyásoló erejét is. Kína korlátozta a ritkaföldfémek és a ritkaföldfém mágnesek exportját, amelyekre a világnak mindenhez szüksége van, az elektromos járművektől a vadászgépekig.

Az Egyesült Államoknak szüksége lesz ezeknek az exportkorlátozásoknak a feloldására, ugyanis Kínán kívül jelenleg nagyon kevés más helyen találhatók ilyen ritkaföldfémek és mágnesek.

Nemrégiben számos amerikai repülőgépipari gyártó cég figyelmeztetett arra, hogy ha a Kínából érkező import nem növekszik, akkor kénytelenek lesznek felfüggeszteni a gyártást.

Ugyanakkor az Egyesült Államok is jelentős befolyással rendelkezik ezen a téren, miután korlátozza a legfejlettebb számítógépes chipek exportját, amelyekre Kínának szüksége van a mesterséges intelligenciához, emellett az Egyesült Államok újra emelheti a vámokat is.