A fővárostól délre fekvő Jüterbognál hétfőn már ötödik napja lángolt vagy füstölt az utóbbi hetek aszályában kiszáradt növényzet. A perzselődő felületet és a tűzfészkek által elzárt területet együttvéve 326 hektárt sújt a katasztrófa.

A lángok terjedését segíti, az oltást pedig nagyban nehezíti, hogy a terület egykor katonai gyakorlótér volt, a talaj így nagy számban rejt elhagyott lőszert, gránátokat és egyéb robbanásveszélyes tárgyakat.

Vasárnap este és hétfő délelőtt több detonációt is jelentettek.

A tűzoltók megfelelő járművek híján nemigen jutnak a tűz közelébe, ezért egy védelmi sáv kialakításán dolgoznak és drónokkal követik a helyzet alakulását. A védelmi sávot folyamatosan figyelik és nedvesen tartják, hogy a lángok ne terjedjenek lakott terület felé.

Ez helyes stratégia - véli a világ egyik legrangosabb klímaváltozás-kutató intézete, a potsdami PIK (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung) geoökológusa, Kirsten Thonicke. Ilyen esetekben meg kell tanulni "együtt élni a tűzzel", és oltás helyett a lángok tovaterjedésének megakadályozására kell törekedni - mondta a szakértő a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak.

Mint mondta, a tüzet érdemes a terület természeti megújulásaként, "új kezdetként" felfogni, és hozzá kell szokni az erdőtűz ezen formájához.

Berlinben, a főváros körül elterülő Brandenburgban és Németország északkeleti térségének további nagy részén az utóbbi évek után az idén is súlyos aszállyal indul a nyár, a csapadék hiánya rendkívüli állapotból lassan megszokottá válik. A régióban április vége óta, bő öt hete nem volt számottevő csapadék.

Jüterbog környékén a következő napokban előfordulhat szórványosan zápor, zivatar, ez azonban nem csökkenti lényegesen az tűzveszélyt - nyilatkozott az RBB-nek Raimund Engel, a tartományi kormány erődtűzvédelmi megbízottja.

(MTI / Hetek)