Tizenöt perc “pokoli felhő”: kiderült, hogy haltak meg Pompeji lakói
A szakemberek szerint a gázok, a hamu és a vulkáni részecskék 10-20 percre boríthatták be a várost
Tizenöt perc “pokoli felhő”: kiderült, hogy haltak meg Pompeji lakói

Fotó: Youtube/SonyPictures

2021. 03. 24.
Nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompeji lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár, melynek hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot, és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott". - állapították meg olasz és brit kutatók.

A robbanásos vulkánkitörések "legpusztítóbb jelensége" a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár

"hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott".

Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ben működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti, hogy

Pompeji lakóinak esélye sem volt a menekülésre.

A természeti katasztrófában meghalt csaknem kétezer ember többsége megfulladt az otthonában vagy a város közterein. A szakemberek által kidolgozott modell szerint a gázok, a hamu és a vulkáni részecskék 10-20 percre boríthatták be a várost.

Isaia szerint lehetséges, hogy néhány tucat emberrel a kráterből kilövellt és Pompejire zúdult kőzetdarabok (lapillik) végeztek, de a többség megfulladt. A szakember szerint a törmelékár néhány perccel a kitörést követően érhette el a várost.

"Az a 15 perc abban a pokoli felhőben végeláthatatlannak tűnhetett. A városlakók valószínűleg el sem tudták képzelni, hogy mi történik velük. A pompejiek együtt éltek a földrengésekkel, a vulkánkitörés azonban ismeretlen volt számukra, ezért meglepetésként érte őket az izzó hamufelhő"

- tette hozzá a szakember.

Isaia szerint a kitörési oszlop összeomlása okozhat törmelékárt. A törmeléklavina óránkénti több száz kilométer sebességgel száguldhat lefelé a vulkán oldalán.

Ma Pompeji Olaszország második leglátogatottabb régészeti helyszíne a római Colosseum után. Az ókori romváros tavaly nagyjából egymillió látogatót vonzott.

800 év után vulkánkitörés volt Izlandon

A Rejkjaviktól 30 kilométerre fekvő Fagradalsfjall-hegyen hatalmas hasadék tátong, melyből láva folyik a felszínre.

Péntek este vulkánkitörés történt Izland délnyugati részén a Fagradalsfjall-hegyen, ami mindössze 30 kilométerre fekszik a fővárostól Rejkjavíktól. A kitörés következtében 500-700 méteres hasadék nyílt meg a hegy keleti oldalán, melyből folyamatosan ömlik a láva. A kiömlő láva nagy területet borított be, de egyelőre nem fenyeget lakott területeket.

A területet február 24-től kezdett egyre aktívabbá válni, azóta több mint 40 000 földrengést regisztráltak. Pár órával a kitörés előtt egy 3.1-es erősségű földrengést mértek a Fagradalsfjall-hegytől 1,2 kilométerre, írja a BBC.

Izland ezen részén utoljára 800 évvel ezelőtt tört ki vulkán.

(Hetek/MTI/BBC)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!