Stier Gábor szerint az új orosz offenzívának mindenekelőtt üzenetértékű jelentősége van. „Oroszországnak válaszolnia kellett arra, ami a krími hídnál történt, hiszen maga a krími híd is egy szimbólum, Oroszország büszkesége. A Krímet az orosz szárazfölddel összekötő hídról van szó, aminek van stratégiai jelentősége is, hiszen ezen a hídon keresztül látják el elsősorban a déli hadseregcsoportot. De ez a válasz is mutatja, hogy Oroszországnak erőt kell demonstrálnia, mindenekelőtt a hazai társadalom felé, hiszen most, hogy megindult a mozgósítás, az orosz társadalom elkezdett szembesülni a háborúval.

A közvélemény idáig a televízióban látta ezt a háborút, pontosabban orosz orvoslatban és retorikában a különleges katonai műveleteket, de nem nagyon találkozott vele személyesen.”

Egy további szempont az lehetett, hogy helyre kellett állítani az ország nemzetközi presztízsét is, mert „az utóbbi időben a harkivi és a herszoni fronton elszenvedett vereségek után a krími híd elleni szimbolikus támadás már csak a hab volt a tortán. Az erődemonstráción kívül most arról is szó lehet, hogy komolyabban veszik a civil és energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Oroszország eddig lényegében hagyományos eszközökkel akarta megvívni ezt a háborút, késő szovjet vagy korai posztszovjet technikával” – állítja az Oroszország-szakértő.

Az infrastruktúra elleni csapások stratégiai célja Stier Gábor szerint az, hogy eddig Oroszország nem tudta megtörni az ukrán társadalom ellenállását, és nem tudta lerombolni a kritikus infrastruktúrát. „A háború logikája szerint ennek már régen meg kellett volna történni, mert máskülönben nehezen tudja elérni a céljait. Sokan föltették a kérdést, miért nem lövik erőteljesebben az ukrán utánpótlási vonalakat, a beérkező nyugati fegyvereket. Oroszország most feltehetően nagyobb sebességfokozatra kapcsol.

A krími híd elleni támadás, de az Északi Áramlat két vezetéke elleni terrorakció is azt mutatta, hogy a háború mind földrajzi értelemben, mind a célokat tekintve egyre inkább eszkalálódik. Ezért nem lenne meglepetés, ha most orosz részről szisztematikusabbá, erőteljesebbé válnának a jelzésértékű támadások mellett a kritikus infrastruktúrát érő támadások is. 

A lapunk pénteken megjelenő számában olvasható interjúban választ kerestünk arra, vajon elkerülhetetlen a háború eszkalációja, kaphat-e Zelenszkij olyan fegyvereket, amelyeket eddig visszatartottak a nyugati hatalmak, továbbá milyen válaszlépések várhatók még a nyugati vezetőktől illetve Putyin új főparancsnokától, az „Armageddon tábornoknak” is nevezett Szergej Szurovikin színrelépésétől? 

A beszélgetés YouTube csatornánkon is meghallgatható.

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!