Mint arról beszámoltunk, von der Leyen kijelenette, hogy „a szexuális kisebbséget érintő jogokkal, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt visszatartott pénzeszközök mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt.”

Ezek azonban Schiffer András szerint nem tartoznak azon feltételek közé, amelyek alapján szankciókat lehet kiszabni a tagállamok ellen. „A jogállamiság nemcsak egy nemzetállamra, mint Magyarország vonatkozik, hanem transznacionális intézményekre is, mint az Európai Unió. Amikor az EU a jogállamiságot vizsgálja, akkor saját magának is szigorúan a közösségi jognak alárendelten szabad csak eljárnia. A jogállamisági mechanizmus – amit a magyar miniszterelnök is elfogadott – egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek súlyos, illetve közvetlen sérelme esetén lehet jogkövetkezményeket alkalmazni jogállamisági sérelem miatt” – mondta a volt országgyűlési képviselő, aki szerint von der Leyen elismerte, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályokat Magyarország eloszlatta, ám olyan témákat vetett fel, amelyekről nincs szó a közösségi jogban.

Schiffer úgy véli, hogy a brüsszeli vita azt mutatta, hogy „az Európai Unió régen nem a közösségi jog talaján mozog, hanem gyakorlatilag egy nyúlványa az Egyesült Államok atlantista érdekeinek. Az Európai Parlament szónokai között a globális progresszív hálózatoknak a rezidenseit látjuk. Itt régen nem az Európai Unió jövője, európai érdeke, régen nem a közösségi jog számít.”

Szerinte a forrásmegvonás is csupán eszköz, amelyet nem akkor kezdtek el alkalmazni Magyarország ellen, amikor ténylegesen felmerülhettek kifogások a jogállamisággal kapcsolatban, vagyis 2010 és 2013 között, hanem jóval később, amikor ennek politikai érdekei lettek.

„Amennyiben ez egy alkufolyamat, akkor itt nincs szó jogállamiságról, és hogyha az Európai Unión belül az európai intézményekben nem érvényesül a jogállamiság, akkor nem tudom, mit is kérnek számon bármelyik tagállamon. Tulajdonképpen a lehető legrosszabb döntést hozták meg az Európai Unió jövője szempontjából, amikor egy részét felszabadították a forrásoknak, más részét pedig nem, mert ha teljesítette a feltételeket Magyarország, akkor nem 10 milliót, hanem a teljes befagyasztott forrásmennyiséget folyósítani kellett volna. Ha viszont úgy látják, hogy Magyarország még mindig nem teljesített mindent, akkor miért utalták azt a 10 milliárd eurót?” – tette fel a kérdést Schiffer András, aki szerint az Európai Unió régen elszakadt a közösségi jogról a magyar ügyben, ami az EU szétveréséhez vezethet.

„Amit ma Magyarországon el lehet játszani, azt holnap bármelyik másik országgal is el lehet. Ma már Szlovákia van célkeresztben, ahol hirtelen jogállamisági problémák vannak. Valójában az Európai Uniót nem érdekli azt, hogy Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban milyen a jogállamiság állapota, hanem gyakorlatilag az atlantista erők pörölykalapácsaként működik.„

Az ügyvéd úgy véli, hogy Fico „fő bűne” az, hogy az ukrajnai háború dolgában nem fúj egy követ az atlantista stratégiai árammal. 

„Most már csak azt kéne megfejteni, hogy Lengyelországban mik voltak azok a súlyos jogállamisági problémák, és miért nem jogállamisági probléma az, hogyha erőszakkal próbálnak érvényt szerezni politikai akaratnak a lengyel közmédiában?” – kérdezte Schiffer. 

Schiffer András a héten zajló Világgazdasági Fórum kapcsán bírálta azt, hogy zárt ajtók mögött „a Big Farm, a Big Tech és a különböző globális konglomerátumok, a magántőkealapok ügynökei együtt tanácskoznak úgymond a világ jövőjéről a különböző független államok vezetőivel”. 

Az ügyvéd elmondta, sajnálja azt, hogy a magyar köztársasági elnök elment Davosba. „De ha már elment, akkor miért nem szólalt fel annak érdekében, hogy tűzfalat kellene húzni a nemzetállami vezetők, a kormányok és a különböző multinacionális érdekcsoportok közé. Novák Katalinnak fel kellett volna lépnie Davosban annak érdekében, hogy a nemzetközi intézmények a bolygó jövőjét szolgálják, és ennek érdekében tűzfallal kéne elválasztani a nemzetközi intézményeket, így például a WHO-t is a különböző globális nagytőkés érdekcsoportoktól, mert megengedhetetlen az, hogy Bill Gates vagy bárki más finanszírozzon nemzetközi intézményeket. A bolygó az nem a milliárdosok játékszere.” – szögezte le Schiffer.