Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint „nagyon korai” lenne megbecsülni azt, mennyi ideig tarthat az ukrán ellentámadás, tekintve, hogy Oroszország több százezer katonát ásott be a frontvonalakon. A hadműveletekről azt mondta, hogy „nagyon heves harcok” zajlanak, amelyek „valószínűleg jelentős időt vesznek igénybe - és nagy költségekkel járnak majd” – írja a Washington Post.

Lloyd Austin védelmi miniszter, aki Milley mellett jelent meg Brüsszelben a NATO főhadiszállásán, megjegyezte, hogy sérült nyugati harci járművekről készült fényképek érkeznek a frontvonalakból, de szerinte az ukrán erők képesek a harcképtelenné vált katonai felszerelések visszaszerzésére és javítására.

„Azt hiszem, az oroszok körülbelül ezerszer mutatták meg nekünk ugyanazt azt öt járművet 10 különböző szögből” – mondta az amerikai védelmi miniszter, igyekezve bagatellizálni az ukrán ellentámadásban eddig elszenvedett harci veszteségek jelentőségét. Austin szerint „az ukránok ... még mindig nagyon jelentős harci képességgel rendelkeznek”.

Az amerikai vezetők értékelése az Ukrajna megsegítésében érdekelt több tucat ország védelmi tisztviselőinek találkozója végén hangzott el.

A szövetséges országok együttesen több tízmilliárd dollárnyi katonai támogatást nyújtottak, beleértve az egyre kifinomultabb fegyverrendszereket, a legkorszerűbb nyugati harckocsikat és kilátásba helyezett F-16-os vadászgépeket is.

A hivatalosan Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport elnevezésű, mintegy 50 országot tömörítő koalíció egyelőre nem állapodott meg Ukrajna F-16-osokkal való felszerelésének tervében. Austin méltatta Hollandiát és Dániát, amiért a múlt hónapban beleegyeztek abba, hogy megkezdik az ukrán pilóták kiképzését a repülőgépeiken, de mint mondta, ez az erőfeszítés "időbe fog telni".

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyanakkor lelkesen beszélt az úgynevezett „madárkoalícióról”, vagyis „a vadászrepülőgép-koalícióról", és elmondta, hogy több országtól is ígéretet kapott a kiképzés megkezdésére. Reznyikov elmondása szerint Hollandia és Dánia mellett Svédország is beleegyezett, hogy valamilyen formában részt vesz ebben az erőfeszítésben, bár Svédország az amerikai F-16-os helyett a svéd gyártmányú Gripen vadászrepülőgépet használja.

A találkozó alatt is zajlottak az orosz légicsapások nagy hatótávolságú rakétákkal és támadó drónokkal az ukrán városok és a polgári infrastruktúra ellen.

Hanna Maliar, ukrán védelmi miniszterhelyettese is elismerte, hogy „rendkívül heves harcok” dúlnak a több mint 1000 kilométeres frontvonalon, de szerinte Kijev erősíti ellentámadását.

Maliar azt mondta, hogy az ukrán erők „részleges sikereket” értek el, és néhány száz métert haladtak előre a keleti Bakhmut és a déli Zaporizzsja közelében lévő területeken.

Az orosz védelmi minisztérium eközben azt közölte, hogy Ukrajna „sikertelen támadásokkal kísérletezett”, és „jelentős veszteségeket szenvedett mind emberekben, mind pedig felszerelésben”. A minisztérium azt is állította, hogy több tucat ukrán zászlóalj támadását hiúsították meg, és sikeres csapásról számolt be egy lőszereket és felszerelést tároló raktár ellen - de nem pontosította, hogy ez a csapás hol történt. Mint a Washinton Post megjegyzi, független forrásból sem az ukrán, sem az orosz fél állításait sem lehetett közvetlenül ellenőrizni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor óvatos optimizmusának adott hangot az ukrán erők fokozatos előrehaladásával kapcsolatban, mondván, hogy „szépen haladnak előre és egyre több területet szabadítanak fel”. De Stoltenberg is elismerte, hogy még túl korai lenne kijelenteni, hogy az ukrán erőfeszítések „fordulópontot” jelentenek-e a konfliktusban, és figyelmeztetett az előttünk álló brutális harcokra.

„Senki sem számított arra, hogy zéró áldozattal zajlik majd a támadás, tudjuk, hogy heves harcok folynak” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Az amerikai lapnak név nélkül nyilatkozó nyugati tisztviselő „hosszú, felőrlő, költséges háborút” jósolt az elkövetkező hónapokra.

Az amerikai katonai tisztviselők vonakodtak arról nyilatkozni, hogyan halad az ellentámadás, de szorosan figyelemmel kísérik a harcokat, és elismerték, hogy a támadás során szerzett tapasztalatokat beépítik az ukrán erőknek nyújtott nyugati harci kiképzésbe.

„Nem akarunk abba a logikai tévedésbe esni, hogy ha valami először történik, az már trend” – nyilatkozta a magas rangú amerikai katonai tisztviselő, utalva a közösségi médiában megjelent képekre, amelyek azt mutatták, hogy Ukrajna eddigi erőfeszítései hatástalanok voltak.
Az amerikai katonai tisztviselők azt is elmondták, hogy Oroszország 2022. februári inváziója óta több mint 57 ezer ukrán katonát képeztek ki a nyugati szövetségesek, köztük több mint 11 ezret az Egyesült Államok. A kiképzési terv magában foglalja az M1 Abrams harckocsik oktatását, amelyeket a Biden-kormányzat hónapokkal ezelőtt ígért meg. Az Abrams kiképzés várhatóan a nyár vége felé fejeződik be.

Az Egyesült Államok és szövetségesei olyan megoldást keresnek, amellyel kielégíthetik Ukrajna védelmi igényeit anélkül, hogy felvennék a háborúban álló országot a NATO-ba. Ennek része lehet az, hogy több tagállam diplomatái két- vagy többoldalú megállapodásokról tárgyalnak Ukrajnával, hasonlóan azokhoz a megállapodásokhoz, amelyek több milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt irányítanak Izraelnek.

Az elképzelések szerint Ukrajnát olyan mértékben felfegyvereznék, amely elrettenthetné vagy visszaverhetné a jövőbeni orosz támadásokat. Ez azonban nem felel meg Kijev követelésének, amely ragaszkodik a teljes jogú és mielőbbi NATO-tagsághoz.

(Washington Post / Hetek)