"A tárgyalások tétje az, hogy Európa jelen lesz-e a 21. századi nagyhatalmak között vagy sem" - mondta a politikus a BFM francia hírtévében.

"A 21. századi Európa jövője múlik a következő órákon"

- tette hozzá, miután Emmanuel Macron francia köztársasági elnök vasárnap este egyes tagállamok "rosszindulatát" tette felelőssé azért, hogy nem született még meg a megállapodás.

A 27 uniós tagállam vezetője péntek este óta feszült hangulatban két-, illetve többoldalú megbeszéléseken egyeztet a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról.

A megbeszélések azonban egyelőre nem vezettek eredményre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.

Bruno Le Maire szerint a francia elnök és Angela Merkel német kancellár együtt próbálja meg folyamatosan győzködni a többieket a tárgyalások tétjéről.

Nehéz meggyőzni a "takarékos négyeket"

A francia kormánytag azt szeretné, ha a "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamoknak - Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svédországnak -

"sikerülne meghaladniuk a nemzeti érdekeiket, és megérteniük azt, hogy az általános európai érdek az, hogy legyen saját technológiánk, mesterséges intelligenciánk Kínával és az Egyesült Államokkal szemben".

"Ha nem tudunk erősen kilábalni ebből a gazdasági válságból, összefogva minden erőnket, 500 milliárd eurós európai szubvencióval, amellyel lehetővé válhat a gazdaságaink beindítása, akkor olyan késedelmet fogunk szenvedni, amelyet soha nem tudunk behozni" - hangsúlyozta a gazdasági miniszter.

A tanácskozásokon a "takarékos" országok mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredetileg 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd euró kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.

Párizs és Berlin azt szeretné, ha a vissza nem térítendő támogatások nem csökkennének 400 milliárd euró alá, miközben a "takarékos" országok sokallják az összeget. Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek újra kétoldalú megbeszéléseket a tagállami vezetők.

A koronavírus okozta válság megoldására javasolt uniós gigahitelről korábbi lapszámunkban megjelent cikkünket itt olvashatja.

(Hetek/MTI)