A bicskei gyermekotthonban zajló eseményekről a Hetek felületein részletesen foglalkoztunk, és a visszajelzésekből is lehetett látni, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények a magyar társadalomban egy olyan vörös vonalat képeznek, amelyek teljes joggal váltják ki a társadalom közfelháborodását. Ám ennek a közhangulatnak sajnos van egy rendkívül erős politikai töltete is, ezért is aggasztó, hogy a pedofília témáját kiemelték az erkölcsi értékítélet szigorú keretéből és közéleti vita tárgyává silányították – és ma már arról megy a vita, hogy ki nagyobb pedofilmosdató, pedofilmentegető, pedofilkiszabadító – ki tudja jobban összepedofilozni a másikat. Ezáltal a vörös vonal viszont megszűnik egy átléphetetlen szigorú határnak lenni, és politikai fegyverré válik csupán, amelyet mindenki kedvére használhat. Ennek a társadalmi vitának azonban az általános közerkölcs válik leginkább áldozatává, és köztük a legkiszolgáltatottabb korosztály, a gyermekek.
Ezért is célszerű a szexualitással, a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban a vitát nem csak a különféle törvényi szabályozások és jogi rendelkezések szintjén lefolytatni, de a bibliai világnézet alapján is körbejárni a kérdést, hiszen az tud igazán biztos kiindulási alapot képezni a megfelelő értékítéletben.
A napokban például megjelent a sajtóban, hogy Osváth Zsolt népszerű influencerrel szemben feljelentést tettek gyermekpornográfia gyanúja miatt, mivel a feljelentő szerint a Youtuber megszegte azt a szabályt, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt megszerzett, tartott magánál. A sajtóban megjelent vádak egy 18 év alatti chatpartner magáról készített intim képek küldéséről, kéréséről szólnak, ám a feljelentésben foglalt állítást Osváth cáfolja, ezért maga jelentkezett a rendőrségen, hogy megpróbálja tisztázni magát. A gyermekpornográfia az egyik legsúlyosabb vád, remélhetőleg a rendőrség hamar tisztázza, hogy mi igaz a felmerülő állításokból.
Hasonlóan súlyos vádak fogalmazódtak meg Lakatos Márkkal szemben is, itt egy fiatalember állította telefonos üzenetekkel bizonyítva, hogy még a nagykorúvá válása előtt közeledett felé szexuálisan a homoszexuális celeb. Mindez elmondása szerint 16-17 éves korában történt. Ezzel az üggyel kapcsolatban nem született feljelentés, így nem tudjuk, hogy a hatóságok fogják-e, vagy kell-e nekik vizsgálni ezt az esetet. Lakatos Márkhoz viszont kapcsolódik egy korábbi történet, amit még a Hetek írt meg elsőként, hogy az Indexen futó Konyhanyelv című műsor egyik adásában, lényegében az egyik vendég a pedofília súlyos relativizálásába kezdett egy vacsora közben. Végül az Index beszüntette a műsort, és a szponzor is kihátrált a botrány hatására.
A mostani sajtóhírek és meggyanúsítások nyomán egy olyan közéleti és társadalmi vita bontakozott ki a szexualitásról és a bűncselekmények súlyosságáról, amelyeket talán érdemes a Biblia tükrében is megvizsgálni, attól függetlenül, hogy a vélt elkövetők és áldozatok, illetve a társadalom egy része nem keresztény.
A Biblia a szexualitást egy Istentől származó legitim dolognak tartja, amely áldás és ajándék a házaspárok számára, és amelynek a célja a gyermeknemzés mellett a kölcsönös örömszerzés is. A szexuális élet önmagában nem bűn és nem is tisztátalan dolog, a teremtésből fakadóan a test egy szükséglete és adottsága is egyben. Ám éppen innen adódik, hogy Isten az emberek jóléte, épsége, egészsége és védelme érdekében az élet számos területén megszabta azokat a kereteket, amelyek ezt garantálni tudják. A szexualitás pedig az élet egyik rendkívül fontos eleme, ezért nem csoda, hogy Isten beszéde erről is rendkívül részletes útmutatást és alapvető kijelentéseket tartalmaz.
A szexuális egyesülés kerete és alapja a Biblia szerint a házasság. A házasság pedig egy férfi és egy nő közötti szövetség, annak van szellemi, lelki és fizikai vetülete is. A szexualitás ebből adódóan túl is mutat a puszta testiségen – a Mózes első könyvében olvasható vers szerint valóságos testi, lelki és szellemi eggyéválást idéz elő. „Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek ketten egy testté” – olvasható ebben a szakaszban. Az ember teremtését és a házasság szövetségének kijelentését követően azonban megtörtént a bűnbeesés, amelynek következtében az emberi természet megromlott. Az ember életébe bejött a bűn, és így a szexualitás területén is a romlottság. A magyar Biblia-fordításokban sokszor paráznaságként olvashatunk az ilyen szexuális bűnökről, ám ezeknek több megnevezése és formája is van. A Szentírás mindenfajta fizikai, intim kapcsolatot illegitimnek tekint, amely nem a házasságon belül történik. A házasságtörés és a paráznaság között is különbséget tesz a Biblia, a Tízparancsolatban például nem az szerepel az eredetiben, hogy „ne paráználkodjál”, hanem az, hogy „ne kövess el házasságtörést”.
Míg a Tórában a tényszerűen elkövetett aktus minősült bűnnek, az Újszövetségben Jézus ezen a parancson pontosít, szigorít – a híres hegyi beszédében a következőket fogalmazza meg: „Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az õ szívében.” Ezzel lényegében Jézus azt tanítja, hogy már a lélekben, a szívben dédelgetett indulat, erotikus kívánság is olyan kategóriába esik Isten szemében, mintha az illető már fizikailag el is követte volna a bűnt. A szexuális fantáziálgatásnak is tettleges értéke van.
De ha végig szeretnénk venni a Bibliában található – szexuális bűnökre vonatkozó fogalmakat, akkor a paráznaság alatt érthetünk minden szexuális kapcsolatot, amely a házasság egész életre kötött szövetségén kívül történik, még akkor is, hogy ha a szexuális aktus nem megy teljesen végbe. A bujálkodás alatt a Szentírás természetellenes, perverz szexuális cselekedetet érti, ilyennek minősül a menstruáció alatt élt házasélet, a vérfertőzés, a nudizmus, a pornográfia, a prostitúció, és a nemi erőszak is. Bár manapság erről kevesebbet beszélnek, de ide tartozik a homoszexualitás, a szodómia, a transzvesztitizmus, egyéb fajtalanságok tilalma is. Továbbá a Biblia beszél szexuális tisztátalanságról is. Az emberi test működésével kapcsolatban pedig alapige a Bibliában, hogy a test nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak és az Úr a testnek.
A szekuláris törvényhozásnak nyilvánvalóan nem feladata és kötelessége a bibliai alapelveket kikényszeríteni az abban nem hívő társadalomtól, ám mégis a hatalomgyakorlásának célja a jó jutalmazása és a gonosz büntetése, ami ilyetén módon kapcsolódik a bibliai etikai alaptételekhez. Az állam ezért helyesen teszi, hogy a különféle keretekkel, korhatárokkal szabályozza az emberek közötti szexuális kapcsolatokat is – ám világos, hogy nem egy-egy szülinapon, és egy-két éven múlik az, hogy valami (még ha a jogszabályok enyhébben is ítélnék meg) - legalábbis Isten szemében, de rendkívül ártalmas és káros cselekedetnek, bűnnek minősüljön.