Müller Cecília elmondta, az oltóanyag fertőzést, megbetegedést nem tud okozni, de széles antigén palettája sokkal jobban "megmozdítja" az immunrendszert.

Sokan bizakodnak, hogy tartósabb, esetleg magasabb fokú védelmet adhat, ezt a jövő dönti el

- jegyezte meg.

Hozzáfűzte, hogy a magyar fejlesztésű vakcinát a Sinopharméval megegyező technológiával tervezik.

Kitért arra, hogy a kínai gyártású oltóanyag 18 év felett bárkinek adható. A vakcina leiratában szerepel, hogy 60 év felett nincs elég tapasztalat róla, ez azonban majdnem minden oltóanyagról elmondható.

"Bizonyos életkor felett az immunrendszer nem reagál olyan aktívan az oltóanyagra, mint egy fiatal szervezetben, ettől függetlenül képes megvédeni a szövődménytől vagy halálos megbetegedéstől"

- mondta a tisztifőorvos.

Müller Cecília megjegyezte, minden gyógyszert, oltóanyagot a haszon-kockázat becsléssel érdemes összehasonlítani, azonban az oltás beadásának késlekedése "nyitva hagyja a kaput a fertőződés lehetőségére".

Kiemelte, nincs százszázalékos védelmet nyújtó vakcina, de a Magyarországon engedélyezett oltóanyagok hatásossága mind 70 százalék feletti, ami jó eredmény.

Kitért arra: számos olyan oltást is alkalmaznak itthon más betegségekkel szemben, melyeknek 50 százalékos a hatékonysága.

A szakember a járványügyi adatokról azt mondta, exponenciálisan emelkedik az új fertőzöttek száma, ami a vírusvariánsok megjelenésének tudató be.

Megdőlt az a nézet, hogy az új vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb megbetegedést, hiszen arányaiban az új fertőzöttekhez képest egyre többen szorulnak kórházi ellátásra

- mondta.

Az aktív betegek 82 649-en vannak, kórházban 4489 embert kezelnek, közülük 394-en szorulnak gépi lélegeztetésre. Ezek a számok egyértelmű emelkedést mutatnak, és újabb terhet rónak az egészségügyi ellátókra - tette hozzá.

A romló járványügyi adatok fokozott óvatosságra intenek - mondta, és arra kérte az embereket,

fogadják el a nekik felajánlott oltóanyagot, hiszen mindegyik biztonságos és hatásos.

A Brazil és a dél-afrikai mutáns még nincs itt

Müller Cecília beszámolt arról, hogy a brazil és dél-afrikai vírusvariációt Magyarországon még nem mutatták ki, de a laboratóriumi mintákban egyre többször fedezik fel a brit vírusvariációt, eddig 378 esetben. Ezenkívül 34 mintában egyéb variánst is találtak.

Közölte, a 378 esetből mindössze tíznél kapcsolható össze külföldi utazással a behurcolás, így elmondható, hogy

a brit mutáns már közösségi terjedésnek indult.

Az országos tisztifőorvos kiemelte, "fontos két hét áll előttünk", hiszen a következő két hét alatt több védőoltást tudnak beadni, mint eddig összesen, ami köszönhető az országba érkezett oltóanyagoknak.

Átoltottságban is jól áll Magyarország, hiszen míg az európai átlag 3,9 százalék, addig nálunk a lakosság 4,6 százaléka kapott már oltást - emelte ki.

"Bízunk abban, hogy az oltásokkal jelentősen tudunk javítani járványügyi helyzetünkön"

- mondta, egyben arra kért mindenkit, figyelje háziorvosa értesítését, és kérje a felajánlott oltóanyagot.

Arra a kérdésre, hogy a romló járványügyi adatok fényében terveznek-e további szigorítást, Müller Cecília azt mondta: nem szeretnének szigorítani, de ez az embereken is múlik. Óvatosságra és figyelemre intenek az adatok, és továbbra is be kell tartani a védekezésben hozott intézkedéseket - hangsúlyozta

A kormány meghosszabbíthatja a veszélyhelyzeti rendeleteket

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, felhatalmazva ezzel a kormányt a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására.

Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését 133 igen szavazattal, 55 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az Országgyűlés által most megerősített kormányrendeletek hatálya 90 napra hosszabbítható meg, de a parlament ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.

A megerősítéssel kapcsolatban az előterjesztés indoklása hangsúlyozza: e megerősítés által az Országgyűlés politikailag elismeri a járvány megakadályozására tett eddigi kormányzati lépéseket.

Az Országgyűlés külön jóváhagyta azt a kormánydöntést, amellyel a tavaly november elején kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt kiadott egyes kormányrendeleteket a 2021. február 7-én hatályos szövegükkel újból hatályba léptették.

A hétfőn elfogadott jogszabály rendezi az időközi választások és népszavazások kérdését is, kimondva, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás és népszavazás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választásokat, népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.

A törvény rögzíti, hogy a kormánynak a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon veszíti hatályát

(MTI/Hetek)