Ez idáig kilenc ország, köztük Kína teljesen betiltotta a kriptovalutákat, további 42 államban pedig korlátozásokat vezettek be rájuk. A pénzügyi szabályozó a korlátozások mellett foglalt állást, melyek szerinte „minimalizálják a kriptovaluták terjedésével járó fenyegetéseket”.

A javaslatok között szerepel a kriptovalutákhoz kapcsolódó tranzakciók orosz piacról való kitiltása, a kibocsátás tilalma, valamint annak megakadályozása, hogy a pénzintézetek ezekbe fektethessenek. Emellett betiltanák a kriptovaluták bányászatát, és a befektetők számára a készpénzfelvétel lehetőségét is.

Azok pedig, akik megsértik a törvényt, büntetőeljárás alá vonhatók lesznek.

Novemberben a bank arról számolt be, hogy évente körülbelül 5 milliárd dollár értékben kereskednek kriptoval Oroszországban, így az ország az egyik legnagyobb nemzetközi szereplő a kriptovaluták bővülő piacán.

Sajtóértesülések szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat fel is vette a kapcsolatot a Központi Bankkal azon aggodalma miatt, hogy a

kriptovalutákat használnak fel a média és a szerintük idegen érdekeket szolgáló politikai szervezetek külföldről történő finanszírozására.

Az RT két névtelen forrásra hivatkozva számol be arról, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat az oroszországi kriptoműveletek teljes leállítását javasolta a bank később közzétett ajánlásaival egyezően.

De a kriptovaluták környezetre gyakorolt káros hatásaira is felhívta a figyelmet a jegybank javaslatában. Megállapítása szerint ugyanis azok elterjedése negatív irányba befolyásolhatja a fenntartható energiarendszerek bevezetésének ügyét.

Ahogyan arra egy 2021-es kutatás rávilágított, a bitcoin évente több villamosenergiát használ el, mint egész Finnország.

(rt/Hetek)