Irán és Kína már most is jó kapcsolatot ápolnak, és láthatóan Kína arra vágyik, hogy az országot bevonja gazdasági terveibe, mint például az „Egy övezet, egy út kezdeményezésbe” (egy Kína által indított geopolitikai-stratégiai terv, mely több mint 60 országra terjed ki). Irán az amerikai gazdasági szankciók miatti helyzetéből kifolyólag kész arra, hogy részt vegyen ezekben a kezdeményezésekben, illetve igyekszik Oroszország, Törökország és Kína nemzeteivel szövetségre lépni, remélve, azok kisegíthetik szorult helyzetéből.

Az "Oroszlán és a Sárkány szövetsége" nem új keletű

A „25 éves megállapodást” állítólag még Mahmud Ahmedinezsád volt iráni elnök vetette fel egy Gilan tartományban tett hivatalos látogatása során, aki már akkor említést tett egy állítólagos titkos megállapodásról. Ő akkor a szerződés elfogadása ellen érvelt. 

Az Al-Manar és a Teherán Times lapok júniusban már úgy mutatták be, mint Hasszán Roháni elnök jelenlegi kormányának kezdeményezését.A Kínához fűződő viszony következő 25 évének tervezetéről Ali Rabiei iráni kormányszóvivő számolt be június 23-án. További részleteit a későbbiekben szándékozták nyilvánosságra hozni.

Egy kormánypárti konzervatív weboldal szerint Irán kész komolyan mérlegeli az egyezményt, mely részleteinek kidolgozására Roháni elnök Dzsavad Zarif külügyminisztert kérte fel.

#Iran's government has approved a draft of a "25-year plan" to "enhance bilateral ties" with China, government spokesman Rabiei said today.pic.twitter.com/h5blYVfEDl

— Kian Sharifi (@KianSharifi) June 23, 2020

Kian Sharifi, a BBC újságírója twitterüzenetben számolt be arról, hogy az iráni kormány "25 éves tervre" vonatkozó tervezetet fogadott el, melynek célja a "bilaterális kapcsolatok előmozdítása" Kínával. A posztban egy videót is begosztott, melyben Rabiei kormányszóvivő bejelenti a hírt.

Az iráni Tasnim hírügynökség, ami kiemelten tárgyalta a kínai-iráni kapcsolatokat, vitatja, hogy Irán és Kína hosszú ideje folytatna párbeszédet az együttműködésről. Megemlíti azt is, hogy Zarif már egy tavalyi útja alkalmával és egy 2019 augusztusi tweetjében is megemlítette a 25 évre szóló szerződést. 

A hírügynökség szerint ez nem egy „titkos” terv, ahogyan azt az előző elnök szeretné láttatni, hanem a diplomácia jól ismert fogása. A 25 éves megállapodással kapcsolatban a cikk 120-400 milliárd dolláros összegeket, illetve egy Irán kőolaj- és földgázszektorába szánt 260 milliárd dolláros befektetést is megemlít. 

Alárendeltség, vagy partneri viszony?

A The Jerusalem Post szerint a hidegháború idején Irán a nyugathoz vagy a Szovjetunióhoz képest „harmadik utas” politikát folytatott, vagyis a „se kelethez, se nyugathoz”nem tartozott. Ugyanakkor Irán ma valószínűleg keletre nyitó stratégia irányába mozdul el. Ez a régi nyugati gyarmatosító technikával szemben nem alá-fölé rendeltségben, hanem partneri viszonyban valósulna meg, állítja a cikk írója.

A Post szerint tehát mindent egybevéve a jelek arra mutatnak, hogy Irán nem akar gazdasági függésbe kerülni Kínától.

A Tasnim hírügynökség azzal is vádolja Rohánit, hogy „a nyugati vezetőknek hízeleg”, és ezzel gyengíti hazája keleti kapcsolatait. A Fars News (perzsa hírügynökség) ezzel ellentétben üdvözli az egyezményt, és megjegyzi, hogy Kína és Irán az elmúlt évek során megerősítette egymással kapcsolatait és a kölcsönös kulturális együttműködést.

Eszerint a kínai-iráni együttműködés nem emelkedett még stratégiailag jelentős szintre, inkább kínai-pakisztáni viszonyhoz hasonlít. 

Iránnak erre a kapcsolatra az ENSZ Biztonsági Tanácsában is nagy szüksége lehet. Irán Kína támogatását akarja elérni a fegyverembargó megszűntetéséhez. A terv apróbb részletei jóval inkább az iráni belpolitikáról mint Kínáról szólnak. 

(The Jerusalem Post)
 

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook-oldalunkon megteheti: