Két változat, vagy csak egy?

Még április közepén robbant ki a cseh-orosz diplomáciai konfliktus azt követően, hogy Andrej Babis cseh kormányfő bejelentette: a cseh hatóságoknak megalapozott a gyanúja, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárban 2015 októberében és decemberében történt robbanásokban, amelyek egy Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt érintettek.

Prága ezután 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, amire Moszkva 16 cseh diplomata és 4 követségi alkalmazott kiutasításával válaszolt. A csehek szerint a kiutasított orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak. A moszkvai válaszlépés után Csehország még több orosz diplomatát utasított ki az országból, hozzáigazítva az orosz diplomaták számát a jelenleg Moszkvában dolgozó cseh diplomaták számához. 

A kirobbant konfliktus kapcsán a NATO és az EU szolidaritását fejezte ki Csehországgal, és aggodalmának adott hangot a cseh területeken elkövetett orosz destabilizációs tevékenység miatt. A független államok biztonságát veszélyeztető lépéseket elítélő

nyilatkozatot adtak ki az ügy kapcsán a V4-államok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) külügyminiszterei is, akikhez később ugyanezen országok parlamenti elnökei is csatlakoztak.

Ezekhez képest már árnyaltabb álláspontot képviselt Milos zeman cseh államfő, aki szerint az események értelmezésének két változata létezik, és a rendőrség feladata megállapítani, hogy mi is történt valójában. "Amennyiben bebizonyosodik az orosz ügynökök részvétele a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásban, akkor Oroszországnak ezért a terrorista cselekményért meg kell fizetnie" - fogalmazott az államfő egy televíziós interjúban. Hozzátette, ha viszont szakszerűtlen kezelés okozta a robbanást, akkor annak belpolitikai következményei lesznek. 

Moszkva magyarázatot vár Brüsszeltől

Az Európai Uniónak kellene kiderítenie, hogy mi is történt 2014-ben a csehországi Vrbetice hadianyagraktárában, ahol nemzetközi jogsértés történhetett - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak hétfőn Moszkvában.

"Mindezen érzelmileg nem túl józan, zavaros megjegyzések és nyilatkozatok után azt mondanám, hogy valószínűleg az EU-nak kellene foglalkoznia az üggyel, valamint a történethez kapcsolódó egyéb kérdésekkel. Mindez az ő területén történt" - mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője szerint egy sor nemzetközi egyezményt is megsérthetett a hadianyagok vrbeticei raktározása.

"Szakemberek kijelentése nyomán feltételezhető, hogy mindez egy sor, az EU-ban hatályos normatíva és szabály megsértésével történhetett. Jelentős utalás történt arra, hogy nemzetközi egyezményeket sérthettek meg, egyebek között a gyalogsági aknákat betiltó ottawai egyezményt és a fegyverkereskedelemre vonatkozó egyezményt, amelynek az EU minden tagállama részese" - mondta.

"Épp itt az ideje, hogy Brüsszel megmagyarázza, mi történik a tagállamai területén"

- tette hozzá.

Lavrov bírálta a cseh vezetés több tagjának reagálását Milos Zeman cseh elnöknek arra a kijelentésére, hogy a vrbeticei incidenst alaposan ki kell vizsgálni. Úgy vélekedett, hogy aki ezt ellenzi, az már eleve eldöntötte magában, hogy Oroszország bűnösségén kívül más verzió nem is lehetséges. Rámutatott, hogy a cseh ügyészség szerint a nyomozás folytatódik.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Prága rendkívüli kárt okozott a cseh-orosz kapcsolatoknak azzal, hogy az orosz biztonsági szolgálatokat gyanúsította meg a vrbeticei incidenssel. Közölte, hogy a Kremlben felfigyeltek Zeman elnök nyilatkozatára, amelyben elismerte, hogy a cseh elhárítás jelentésében nem esett szó orosz ügynökökről a levegőbe repült lőszerraktárral kapcsolatban.

Fehéroroszországról szólva Peszkov elmondta, az orosz szakszolgálatoknak bizonyítékaik vannak arra, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök ellen összeesküvés készült. Rámutatott, hogy több résztvevő már beismerő vallomást tett.

Az orosz állami média kommentárjaiban - összefüggést sejtetve - felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországot a hét évvel ezelőtti robbanással összefüggésbe hozó prágai bejelentés április 17-én, szombat este alig néhány órával azután történt, hogy Moszkva és Minszk közölte: puccs készült Lukasenka ellen.

(MTI/Hetek)