„Nem számítok arra, hogy az EBESZ teljeskörű magyarországi választási megfigyelői misszióra vonatkozó ajánlása

bármilyen következményekkel járna magyar szövetségeseink Oroszországgal való viszonyára.

Úgy tudom, üdvözölték az EBESZ-küldöttséget, és reméljük ugyanúgy végezhetik majd választási megfigyelőink a munkájukat, mint minden más országban” – mondta az amerikai diplomata.

Michael Carpenter hozzátette: Orbán Viktor moszkvai útja és Putyin elnökkel tartott széleskörű megbeszélése után is úgy gondolják, hogy „magyar szövetségeseinket nagyon aggasztaná, ha Oroszország újra határsértést követne el Európa szívében, konkrétan Ukrajna határait illetően”.

A nagykövet reméli, hogy Magyarország „továbbra is a dialógus és a diplomáciai megoldások erőteljes szorgalmazója marad”.

Bár nincs még végleges döntés a magyarországi választásokra javasolt teljeskörű választási megfigyelési misszióról, már elkezdődött a toborzás a munkára. Mint ismert, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) teljes körű választási megfigyelési misszió küldését javasolja az április 3-ai országgyűlési választásokra. A szükséges feltételek közül a magyar kormány hivatalos meghívása már megtörtént, de az uniós tagállamok még nem döntöttek a szükséges pénzügyi hozzájárulásról – ám vélhetően ezen már nem fog múlni a misszió. 

A hvg.hu összegyűjtötte, hogy mire lenne lehetősége a tervezett 218 választási megfigyelőnek április 3-án. A javaslat szerint

18 hosszú távú megfigyelő már március eleje körül Magyarországra érkezne, őket egészítené ki 200 olyan munkatárs, akik röviddel április 3-a előtt érkeznek és a választások után néhány nappal távoznak.

A választási megfigyelők vizsgálják a választás jogszabályi kereteit, a jelöltek regisztrációját, a kampányt, a média szerepét, az adminisztrációt vagy a szavazatszámlálást. A teljes körű misszió esetén azonban ez alaposabb és hosszabb időszakot fog át, mint az olyan korlátozott ellenőrzés esetén, amelyek eddig rutinszerűen zajlottak a magyarországi (és más uniós országokban tartott) választásokon. 

A teljes körű megfigyelés esetén a munkatársak bármelyik szavazóhelyiségbe bemehetnek minden előzetes bejelentés nélkül, a helyszíneket sem hozzák előzetesen nyilvánosságra. Megnézik, jól lezárták-e az urnát, de még azt is, hogy időben nyílt-e meg a szavazóhelyiség.

A választási megfigyelők mindig párosával járnak, és egy-egy szavazóhelyiségben 30-60 percet töltenek, de ha úgy ítélik meg, később vissza is mehetnek abba, amit problémásnak találtak. A kézikönyvben az is szerepel, hogy miután beléptek, a megfigyelőknek be kell mutatkozniuk a szavazóköri elnöknek, röviden el kell mondaniuk látogatásuk célját, azt is hozzátéve, hogy a kormány meghívására végzik munkájukat. Lehetőség szerint több szavazóköri delegálttal kell beszélniük, főleg, ha azok különböző politikai pártokat képviselnek.

A szavazóhelyiségek környezetében is több mindenre oda kell figyelniük, ezek között szerepel, hogy:

-    vannak-e kampányplakátok, zajlik-e kampányolás a helyiség közelében;

-    várakoznak-e tömegek a szavazóhelyiség előtt, ha igen, miért;

-    van-e nyoma nyomásgyakorlásnak, feszültségnek;

-    kapnak-e valamilyen kedvezményt a szavazók, hogy egy bizonyos pártra szavazzanak;

-    vagy pedig, hogy akad-e nyoma többszöri szavazásnak.

(Hetek/hvg.hu)