Napi pszichológia: Új férfi típus hódít társadalmunkban, a szigma
Az extrovertált alfák után
Napi pszichológia: Új férfi típus hódít társadalmunkban, a szigma

Forrás: Shutterstock/Tinseltown

2023. 10. 04.
Az utóbbi néhány évben figyelhettük meg a társadalomban terjedő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő titokzatos férfi karaktertípust, a szigmát, ami maga alá gyűrte a macsó alfa-hímek tömegeit.

Az extrovertált alfa típusú férfiakat talán felesleges is bemutatni, mert őket szinte mindenki ismeri. De azért talán mégis érdemes néhány jellemzőt felsorakoztatni, már csak azért is, hogy érzékeltessük miben tér el a szigma-trendtől.

Az alfák szeretnek a figyelem középpontjában állni, nehezen viselik a perifériát, a mellőzöttséget, de igazából ezek szinte ismeretlenek számukra, mivel mindig törekednek arra, hogy a társaság meghatározó személyiségei legyenek. Nagy hangsúlyt helyeznek a külső megjelenésre, mindig követik az aktuális trendet és divatot. Adnak a külső véleményekre, mindig fontos igazodási pontot jelent számukra az, hogy ki mit mond/gondol róluk, gyakorlatilag az ennek való megfelelés a fő motiváló erő. A társaság középpontjában való fix pozíció megőrzése oltárán feláldozzák személyiségük lényegét, mivel jóval értékesebb számukra az, hogy szórakoztassák a nagyközönséget, teljesen mindegy milyen áron teszik ezt.

Az említett férfi típus a vonzalmat a trendi megjelenéssel, határozottsággal és látványos népszerűséggel éri el. A női nem számára többé-kevésbé az alfa-hímek jelentik a tökéletes társat. Legalábbis eddig így volt, most úgy tűnik az alfáknak leáldozóban van főleg, hogy a macsó kultúrának létezik egy rendkívül visszataszító, társadalom pusztító szélsősége is, ami a nőket tárgynak, céljaik eszközének tekinti csupán.

Macsó kultúra ultrája

A nők szexuális tárggyá történő lesilányulása sajnálatos módon több kultúrában is jelen van. Nem is kell messzire mennünk, elég csak a Földközi-tenger egyik legkellemesebb dél-olasz városkájáig, a Nápolyhoz közeli Caivanoig, ahol két kislányt erőszakolt meg a napokban egy fiú banda.

Vagy, - hogy egy másikat is említsünk - ott van a néhány héttel korábban – szintén Olaszországban – a szicíliai Palermóban történt szexuális bántalmazás esete, ahol egy 19 éves fiatal nőt egy 7 fős férfitársaság itatott le, adott neki drogot, majd ezt követően csoportosan megerőszakolták, megverték és mindezt még videóra is vették.

Ezen kriminális esetek egyik konklúziója lett, hogy ahol a macsó kultúra erős, ott az ilyen és ehhez hasonló erőszakos cselekedeteket is másként igazolják – számolt be az Euronews.com.

Afganisztánt is érdemes megemlíteni, bár nem olyan szempontból, ahogy az olasz eseteket. Itt a nők jogai hónapról hónapra, hétről hétre csorbulnak, ám segítségre nem igazán számíthatnak. A tálib hatalomátvételt követő időszak jellemzően nem a nők és férfiak közti jogi és társadalmi egyenlőség kialakításáról szólt.

Napjainkra gyakorlatilag a nők jogainak nagy mértékű felszámolása zajlik ebben a térségben. Teljes testet elfedő (még a szemet is) öltözetben kénytelenek a nők nyilvános helyeken megjelenni, aminek egyik fő oka, a testükkel (és szemükkel) történő szexuális igézetnek visszaszorítása. Arra ugyan adatok nem igazán szolgálnak, hogy az afgán nők a korábbi években milyen szexuális abúzust követhettek el férfi társaikon, minden esetre a tálib erkölcsrendészet fokozott figyelmet fordít a problémára.

A macsó kultúra egy egészen más típusa nyilvánul meg itt, közel sem az olasz esetekhez hasonló módon, de mégis egyértelműen felismerhető a nők személyként (ill. emberként) történő mellőzöttsége. Talán e jelenségek kultúránként eltérő változatai adhatnak okot az alfa férfi típusok népszerűségének csökkenésére, egyúttal teret adva egy új férfi-ideál felnövekedésének. 

Öntörvényű szigmák

Azon lehet vitatkozni, hogyan születtek meg a különböző karaktertípusok (egyébként ezek a jegyek nem csak férfiakra, de nőkre is értelmezhetőek, bár közel sem olyan jellemzőek, mint a férfiak esetében), a történelmi események alakulása, vagy társadalmi változások, esetleg gazdasági nehézségek adnak okot a változásokra.

Az is elképzelhető, hogy ezek mindig is léteztek, csak nem definiáltuk őket. Minden esetre érdekes megfigyelni milyen személyiségi jegyek erősödtek meg a különböző korokban, és mi alakíthatta ki ezeket. Napjainkban zajló társadalmi változásaira (csak, hogy néhányat említsünk: közösségi média térben zajló „élet”, nemi identitási válságok, házasságokban felmerülő problémák, válások, nem váltások, gyermekbántalmazások, lmbtq-mozgalmak hatásai, cancel culture, zsidó-keresztény kultúra eltörlésére irányuló törekvések, háborúk) való reflexióként is értelmezhető a szigmák kialakulása.

A szigma jellemzői például a szabályok áthágása, az öntörvényűség, mely abból fakad, hogy nem szereti, ha kívülről megmondják neki mit és hogyan tegyen.

Ennek a személyiség típusnak saját, belső törvénye van, amelyhez igazodik minden egyes döntéshozatalkor, és csak akkor hajlandó változtatni vagy akár külső véleményt elfogadni, ha az a belső karakterében egy (szubjektíve!) pozitív irányú változást tud elérni. Egyáltalán nem érdeke és célja a közösség középpontjában való aktív szerepvállalás, nem akar ilyen szempontból meghatározó lenni. Csendes, de ugyanakkor, ha véleményt fogalmaz meg annak súlya van, általában mély és érdekes hozzászólások jellemzik.

A csacsogás, pletykálás, felesleges small talk-ok merőben távol állnak tőle, ha egy mód van rá, ebből inkább kimarad. Így jellemzően a közösségi térben sem olyan aktív, sokszor még profillal sem rendelkezik, mivel nem célja, hogy idegen emberekkel ossza meg az életét. Kerüli a feltűnést, sosem viselkedik harsányan, beszéde is csendes, megfontolt. Az emberekhez való viszonyulása tekintetében egy introvertált, zárkózott személynek tűnhet, ámbár ez nem egészen van így, mert a visszafogottsághoz nem határozatlanság vagy lányos zavar társul, egyszerűen csak nincsen szüksége külső véleményekre és megerősítésre ahhoz, hogy önmagát pozícionálja, egyúttal elfogadja/elfogadtassa.

Társ tekintetében visszautasító, nem közvetlen, nem barátságos, ugyanakkor egyenrangúan elfogadó mindenkivel szemben.

Külső szem számára mégis izgalmas és vonzó, mivel a titokzatossága mellé intelligencia párosul, amely miatt a másikban azt a vágyat kívánja felébreszteni, hogy mindenképpen meg akarja ismerni és szeretne valahogyan a szigma figyelmének középpontjába kerülni. Ez egyúttal nyomasztó és addiktív, mert a másik fél egyáltalán nem érzi önmagát szabadnak ebben a viszonyban, mivel egy függő, kényszeres állapot. A szigma férfi típus nem szenved azért, hogy egy nő figyelmét és kíváncsiságát felkeltse (vannak olyan említések, ahol még a férfiak figyelmét is hangsúlyozza) a saját céljait tartja szem előtt, mindent alárendel ennek, olykor gátlástalan módon. Az ilyen ember egyébként, ha nem romantizáljuk túl a pszichopata karakterhez áll a legközelebb. 

Formát öltve: James Bond

Ha nagyon akarjuk példákkal illusztrálni a szigma férfi típust, akkor a Daniel Craig színésszel fémjelzett James Bond karakter pont ilyen. A filmben szereplő ügynökre valóban illik a fenti leírás, nem szószátyár, nem harsány, még mosolyt sem sokszor látni az arcán, mert hát minek is az. Érzései lehet, hogy vannak, de azoknak jelét sem adja, még a legkeményebb szituációkban sem. Visszafogott, megfigyelő, úgy válik a társaság cream-jévé, hogy közben a háttérben marad. A nők nem kellenek neki, vállról pattintja legyen szó akárkiről. Elég mesterkélt és egyáltalán nem életszerű, mégis egy valós és létező férfi típus lett belőle. A másik tipikus szigma karakter az Amerikai pszichó című filmből ismert Patrick Bateman, aki gyakorlatilag egy beteg pszichopata. 

Ha pedig az alfa-hímet ma leginkább megtestesítő karakterét keressük, akkor az Andrew Tate lesz, aki pont James Bond ellentétje.

Tate harsány, folyton szerepel, teljesen mindegy, hogy milyen kotextusban a lényeg a népszerűség és a médiában töltött perc/megjelenés aránya, a 15 perc hírnév sokszor. Luxus autók, bordélyházak, prostitúció, piszkos ügyek és rengeteg sajtó visszhang, ami a hiúsága sebtapasza, még a börtönt is és a bilincset is pikírt vigyorral viseli, a lényeg, hogy jól fessen, jót szóljon. 

Tehát ezek a lehetőségek kedves férfiak, lehet választani!

(Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!