Ez egy PR cikk

Munkakultúra Magyarországon

Egy tavalyi kutatás szerint a magyarok mindössze 21 százaléka érez elkötelezettséget munkahelye iránt; és csak a dolgozók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy élvezi munkáját. Földrajzi elhelyezkedésünk, a multinacionális vállalatok, az egyre nagyobb számban érkező vendégmunkások miatt hazánkban több munkakultúra találkozása jellemző, ezek között a hatások között pedig nem könnyű egyensúlyt teremteni.

Általánosan igaz, hogy a munkahelyen a versengés nem különösebben fontos számunkra, de mindent megteszünk érdekeink érvényesítéséért. Hiszünk a személyes kapcsolatok erejében, és fontosnak tartjuk a munkahelyi hierarchiát, a munkahelyi légkört azonban leginkább bizonytalannak érezzük. Ennek ellenére mégis bízunk a kemény munka, az elkötelezettség erejében – de minden kínálkozó lehetőséget és kiskaput kihasználunk az előrejutás érdekében.

A már idézett kutatás szerint a megkérdezettek 34 százaléka stresszesnek érzi munkanapjait. Habár ezzel Európán belül sem számítunk sereghajtónak, a munkahelyi stressz nálunk is egyre több problémát okoz. A stresszoldás egyik legbevettebb, leghatékonyabb módja pedig nem más, mint az utazás – amit a szabaságolásunk során tehetünk meg. Magyarországon a szabadságolást a Munka törvénykönyve szabályozza: az alapszabadság évi minimum 20 nap, ezen felül a törvény a pótszabadságokról (pl. életkor szerint vagy gyermekek után) is rendelkezik. 

Szabadságkihasználás: milyen gyakran megyünk nagyobb utakra?

Hazánkban a nagyobb szabadságokat jellemzően nyárra időzítjük, a vendégéjszakák több mint harmada júliusra és augusztusra esik. Szintén népszerűek az ünnepek körüli (húsvét, karácsony) szabadságok, a hosszú hétvégék és ünnepnapok meghosszabbítása is. Egyre emelkedik a többnapos síutak, és a télből nyárba-típusú, hosszabb utazások száma is. A nyugaton bevettnek számító alkotói (sabbatical), vagy az hosszabb ideig tartó fizetésmentes szabadság azonban még nem terjedt el.

A hosszú, külföldre, vagy az ország másik felére szóló utazásokat jellemzően többnapos szabadságokra szokás időzíteni. Egy hazai felmérés szerint a magyarok 48 százaléka kevesli a szabadnapjait. Épp ezért fontos, hogy ne kizsigerelve és fáradtan vágjunk bele a nyaralásba. Ha a repülés mellett döntünk, a pihenést akár már itthon is megkezdhetjük: a Budapest Airport Hotel Stáció**** a repülőtérhez közel nyújt wellness-szolgáltatásokat, így eleve kipihenten és feltöltődve utazhatunk!

A fenti felmérés szerint a hazai munkavállalók 23 százaléka nem képes élni az összes szabadságával. 41 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy előfordult már vele, hogy szabadnapján is dolgozott, azaz csak papíron ment szabadságra – épp ezért fontos előre megtervezni a nagyobb utazásokat.

Az Eurostat adatai is azt támasztják alá, hogy a magyarok szeretnek nyaralni: 2019-ben 59, 2020-ban 40, 2021-ben 42,4 százalékunk töltötte ezzel a szabadságát. A Profession fentebb idézett vizsgálata szerint a legszívesebben külföldre mennénk pihenni, ám aki ezt anyagilag nem engedheti meg magának, az hazai szállások, hotelek, és kempingek közül válogat. Az elmúlt években rendszerint a felnőtt lakosság 31-34%-a nyaralt itthon, a legnépszerűbb célpontok a Balaton és Budapest. 

A statisztikák szerint a belföldi nyaralás itthon és Európában is még mindig népszerűbbnek és olcsóbbnak számít, mint a külföldre utazás. Ha mi is emellett döntünk, jó választás lehet egy olyan minden igényt kielégítő wellness-szálloda, mint a Budapest Airport Hotel Stáció****.

A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátor adatai szerint a magyarok legkedveltebb célpontja hosszabb utazások terén tavaly még mindig Horvátország volt (28%), ezt Olaszország (14%) és Görögország (9%) követte. 

Az adatok szerint átlagosan egy hetet nyaralunk. Az utazási kedv a koronavírus-járványt követően ismét növekedésnek indult: a tavalyi harmadik negyedévben  a magyarok 6,3 milliószor utaztak külföldre, ami 15 százalékos emelkedést jelent. A KSH adatai szerint a legtöbb időt Görögországban, Horvátországban és Ausztriában töltöttük. A többnapos utazás a 2022-es 16,2 millióról több mint 20 millió napra nőtt tavaly. A statisztika szerint a tavalyi 21,1 millió utazás alatt 65,4 millió napot töltöttek a magyarok külföldön.

A hosszabb szabadságok előnyei és hátrányai

Szabadságra nem csak azért van szükség, mert a törvény előírja azt: a pihenés elengedhetetlenül fontos a munka-magánélet egyensúlyához. Az utazásnak, a kikapcsolódásnak fontos stresszcsökkentő hatása van, így az egészségünkért is teszünk, ha kivesszük szabadnapjainkat. Ilyenkor nemcsak több időt tölthetünk családunkkal, szeretteinkkel, barátainkkal, de más országokat, kultúrákat is megismerhetünk, ez pedig segíthet a boldogabb, kiegyensúlyozottabb élet megteremtésében is.

Ugyanakkor a hosszabb szabadságok feszültséggel járhat. A legtöbb munkahelyen meg kell oldani a helyettesítést, feladataink delegálását, amely sokszor nehéz feladat – főleg azért, mert amint a fenti statisztikák is mutatják, a legtöbben az év ugyanazon időszakára időzítik nagyobb utazásaikat. Ilyenkor megborul a munkahelyi dinamika, folyamatok állhatnak le. Szintén nehézségekbe ütközhet, amikor szabadságunkról visszatérve ismét fel kell venni a munka ritmusát, képbe kell kerülnünk, mi történt távollétünk alatt. Ez azonban nem veheti el a kedvünket a szabadnapoktól: ha nem akarunk kiégni, tudnunk kell kikapcsolni!

Ne tartozzunk azok közé, akiknek már önmagában a szabadság is stresszt okoz! Tervezzük meg szabadnapjainkat, gondoskodjunk arról, hogy ez munkahelyünkön se okozzon fennakadást – így gond nélkül vághatunk bele hosszabb utazásokba is, és élvezhetjük az olyan pihentető szolgáltatásokat, mint amit például a Budapest Airport Hotel Stáció**** nyújt!

(Fizetett PR cikk)