Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes

Az elmúlt hetekben a Hetek is beszámolt arról, hogy módosítaná a kormány a választással kapcsolatos törvényeket. A javaslat legtöbbet kritizált passzusa értelmében a korábbi huszonhét helyett ötven egyéni jelöltet kellene indítania egy pártnak ahhoz, hogy országos listát állíthasson. Sőt, Volner János független képviselő módosító javaslata alapján hetvenegy egyéni jelöltre van szükség.

A kormány szerint erre azért van szükség, hogy így kiszűrjék az országos támogatással nem rendelkező, kizárólag a költségvetési támogatásért induló „kamupártokat”. A javaslat kényszerpályára tereli az ellenzéki erők összefogását, mivel kénytelenek egy, – az eredeti javaslat szerint maximum két –  listán indulni, ha szeretnének együttműködni. 

A demokratikus ellenzék elutasította a javaslatot, és bejelentette, közös listával, közös jelöltekkel indul 2022-ben. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely azt mondta, a kényszerből induló huszonhárom jelöltjük kifejezetten „rossz” lesz, kampányuk lényege pedig, hogy ne szavazzanak rájuk. Így az MKKP országos listát állíthat, de nem nehezíti az ellenzék esélyeit.

A törvénymódosításról, a felmerült aggályokról és hatásairól megkérdeztük Mécs János alkotmányjogászt.

A javaslattal a fő probléma Mécs szerint a benyújtásának körülményeiből fakad.

Szerinte a választási törvény módosítása különösen érzékeny kérdés, hiszen ekkor mindig fennáll a veszélye annak, hogy a módosító politikai erő a saját képére szabja a szabályozást. „Garanciális fontosságú tehát az egész demokratikus folyamatot tekintve, hogy megfelelő eljárásban, a résztvevők bevonásával kerüljön sor a választási joganyag módosítására.

Ehhez képest a javaslatot a járvány közepén nyújtották be, a veszélyhelyzet kihirdetését alig megelőzően, ami érthetetlen, főleg annak fényében, hogy a kamupártok kérdése a 2014-es választások óta folyamatosan terítéken van.”

Kiemelte, hogy mivel tüntetést például már nem lehet szervezni, a parlamenten kívüli erők, akiket jelentősen érint a módosítás – olyan pártok, mint például a Kutyapárt – lényegében semmilyen formában nem vehetnek részt a döntésben. Ráadásul annak ellenére, hogy a kormány nyújtotta be a javaslatot, nem bocsátották társadalmi egyeztetésre.

„Kevés ennél alkalmatlanabb időpontot tudok tehát elképzelni a módosításra”

– mondta.

Mécs úgy látja, hogy arra lehet következtetni, hogy az aktuálpolitikai helyzet dominált a döntésben általános elvek és szempontok helyett (úgynevezett szituatív jellegű jogalkotásról van szó). A tavalyi önkormányzati választásokat követően elindult trendbe illeszkedik szerinte a javaslat.

Korábban 2019 decemberében módosította az Országgyűlés a házszabály frakcióalakítási szabályait, kizárva annak lehetőségét, hogy egy választási párt szétváljon a választások után, és a kiváló pártok frakciót alakítsanak. Azt is tartalmazta a módosítás, hogy független képviselő nem lehet tagja frakciónak, ami arra az esetleges ellenzéki stratégiára válasz, hogy független jelöltek támogatásával induljon az ellenzék.

Mécs elmondta, hogy azért problémás alkotmányossági szempontból ez a fajta jogalkotás, mert a politikai szereplők nem a magatartásukat igazítják a szabályhoz, hanem a szabályt az aktuális politikai érdekeikhez.

„Másrészt sérti a választások integritását, ami megköveteli, hogy stabil, előre kiszámíthatóan működő szabályozási környezet legyen, és az is csak a releváns szereplők bevonásával, megfelelő párbeszéd mellett legyen módosítható”

– magyarázta Mécs. Elmondta, hogy ugyan a Velencei Bizottság kódexe egyéves időtartamot ír elő a választások előtt, amelyben nem lehet módosítani a szabályozást, azonban ez nem azt jelenti, hogy az egy évnél korábban meghozott módosításoknál ne kellene betartani az általános jogállamisági elveket.

A jövővel kapcsolatban Mécs a választási kerültetek módosítását tartja a legérdekesebb kérdésnek.

A törvény alapján ugyanis január 1-ig lehet módosítani a választókerületi beosztást, amibe azonban nincs bevonva független bizottság ebbe. A kerületeket viszont muszáj módosítani, mert több kerületben nagyobb az eltérés a törvényben megengedettnél. Mécs felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánypárti kétharmad tud később is változtatni a szabályokon, ekkor azonban mindig figyelni kell, hogy nem csak a meghozott jogszabály, de az eljárás is alkotmányos, demokratikus-e.

A Transparency International Magyarország blogja szerint a törvénymódosítás alkalmatlan a kamupártok kiszorítására, hiszen eddig sem a jelöltállítás volt a legnagyobb nehézségük. Ötszáz támogatói aláírást könnyedén megszereztek, illetve lemásoltak szükség esetén. Ezt pedig akárhány körzetben meg tudják tenni.

Gulyás Gergely azonban a november 26-i kormányinfón megerősítette, hogy a javaslat célja kizárólag a kamupártok ellehetetlenítése (melyet Volner János által benyújtott további módosító javaslat csak tovább szigorítana), az ellenzéki pártok összefogását egyáltalán nem befolyásolja. Mint elmondta, egyre kevésbé van vita arról, hogy a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig mindenki az egységes baloldal része, a közelgő választásokon pedig közösen indulnak. Arról biztosította a közvéleményt, hogy a választási kerületeket csak az ellenzék egyetértésével fogják módosítani.

Szakértők segítségével a sajtó november 10-e óta találgatja, mi a célja a módosításnak.

Valóban a kamupártokról szól a törvény, vagy az ellenzéki összefogás determinálásáról, esetleg a Kétfarkú Kutya Párt vagy a Mi Hazánk indulásának nehezítéséről? Az általunk korábban megkérdezett szakértő szerint is csak később derül ki a módosítás valódi célja, a HVG elemzésében pedig szintén arra utal, hogy további módosításokra kell felkészülni, amik megvilágítják majd a kormány ezen lépését is. 

A részletes cikk szerint a kérdés valójában nem az, hogy mit lép a Fidesz, hanem, hogy az ellenzéki pártok hogyan tudnak érdemben reagálni a változásokra.

„Az ellenzéknek képesnek kell lennie dinamikusan alkalmazkodni az esetleges játékszabály-változásokhoz – tetszik, nem tetszik, ez is a 2022-es felkészülési stratégia része”

– írják.

Alkotmányos és demokratikus szempontból tehát többek szerint aggályos a kormány választási törvényt módosító javaslata, azonban az ellenzék 2022-es stratégiájára nincs érdemi befolyással. Nem tudjuk, milyen további törvényjavaslatok várhatóak a választásig, azonban ez egyelőre nem jelent valós veszélyt az ellenzéki pártokra, amennyiben valóban az összefogás és kormányváltás a céljuk.