A beszámolók szerint az európai zsidó egyetemi hallgatói szervezeteket összefogó EUJS (European Union of Jewish Students) és egy német civil szervezet, a gyűlöletbeszéd és az úgynevezett digitális erőszak további formáinak visszaszorításáért küzdő HateAid a berlini tartományi bíróságon indított eljárást azzal a céllal, hogy egy később jogi hivatkozási alapként szolgáló bírósági döntés rögzítse a tartalmak, bejegyzések és a hozzájuk fűzött megjegyzések, kommentek moderálására vonatkozó üzemeltetői kötelezettségeket.

A felperesek szerint nem megfelelő az antiszemita, uszító, a holokausztot bagatellizáló és tagadó tartalmak moderálása a Twitteren.

Polgárjogi perük tárgya hat antiszemita komment, amelyet olvasói bejelentésre sem törölt az üzemeltető. Közös közleményük szerint az egyik esetben kifejezetten elutasították a kifogásolt holokauszttagadó tartalom törlését. Mint írták, ez a gyakorlat ellentétes a portál használatát szabályozó általános szerződési feltételekkel (ÁSZF). A dokumentumban ugyanis a Twitter rögzítette, hogy nem tűri el felületein a gyűlöletkeltést és az erőszakkal fenyegetést.

Hozzátették: a per "mérföldkőnek számít", mert tisztázza, hogy van-e joga a Twitternél alkalmazott "önkényes és átláthatatlan moderálási gyakorlatnak kiszolgáltatott" felhasználónak az ÁSZF érvényesítésére. Egy 2021-es felmérést idézve kiemelték, hogy a Twitter a közösségi portálokat általában jellemző súlyos helyzethez képest is rosszul teljesít a bejelentett antiszemita tartalmak moderálásában, a vizsgálatban elemzett esetek csupán 11 százalékában lépett.

A legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsa (Zentralrat der Juden in Deutschland - ZDJ) üdvözölte a kezdeményezést. A per megindítása elengedhetetlen lépés a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben - hangsúlyozta a ZDJ közleménye szerint a szervezet elnöke, Josef Schuster.

(MTI / Hetek)