Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy fiatal kurd nő, Mahsza Amini halála indította el a tiltakozáshullámot, miután az erkölcsrendészet letartóztatta, amiért állítólag nem megfelelően viselte a fejkendőjét. Először csak a kurdok lakta területeken tiltakoztak a helyiek Amini halála miatt, de a tüntetések gyorsan továbbterjedtek az ország más területeire is. A demonstrációkon többnyire nők, tinédzserek és egyetemisták vettek eddig részt, több tucat egyetemen tüntetnek a hallgatók az elnyomó iráni rezsim ellen.

"We won’t abandon Sharif [University students]!”

Students protesting on Gilan University campus, northern Iran. #IranProtests #MahsaAmini #مهسا_امینی pic.twitter.com/ByI6JMWvC1

— IranHumanRights.org (@ICHRI) October 11, 2022

Egy iráni emberi jogi szervezet információi szerint a szeptember közepe óta tartó tiltakozások során már legalább 185-en vesztették életüket, köztük 19 gyerek. Többségüket lelőtték az iráni rendőrök a tüntetések során. A legtöbb tüntető eddig három térségben, a kurdok által lakott Szanandadzs tartományban, illetve Szisztánban és Beludzsisztánban vesztette életét. A felnőttek mellett általános iskolás gyerekek is tiltakoznak az iráni rezsim ellen, a hatóságok pedig nem haboznak a gyerekeket is letartóztatni.

"Death to the dictator!” Elementary school kids protesting on the street. Bukan, Kurdistan province, Oct 11 #IranProtests #MahsaAmini #مهسا_امینی pic.twitter.com/nlHSn9FtPf

— IranHumanRights.org (@ICHRI) October 11, 2022

A tiltakozók már nemcsak Amini halála és a nőkre vonatkozó kötelező öltözködési szabályok ellen tüntetnek, hanem általánosságban a kormány ellen és az országban tapasztalható gazdasági problémák miatt. Tavasszal is sor került demonstrációkra amiatt, hogy mindössze néhány nap leforgása alatt 300 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, és ismét 30 százalék fölé emelkedett az infláció az országban, ami tovább nehezítette a lakosság megélhetését.

A napokban már egy olajfinomítóban és egy olajfeldolgozó üzemben is sztrájkba kezdtek a dolgozók az alacsony bérek miatt, és azt skandálták, hogy „Halál a diktátorra!”.

Az utcára vonulók a kezdetektől fogva a nők elnyomása mellett a hatóságok önkényessége
ellen is tüntettek, ugyanakkor mára már egy általános kormány- és rezsimellenes tiltakozássá alakult a mozgalom. A tüntetések szlogenje
’nők, élet, szabadság’, amely mutatja a
társadalmi frusztrációk átfogó jellegét”

- nyilatkozta lapunknak Szalai Máté, a Ca' Foscari Egyetem Marie Curie ösztöndíjas kutatója.

A tüntetőknek egyértelműen az a céljuk, hogy elűzzék a jelenlegi kormányt, és felszámolják az 1979-es forradalom óta uralkodó iszlamista rezsimet, azonban az iráni külügyminiszter úgy reagált a közelmúltban a tüntetésekre, hogy nem lesz rendszerváltás az országban.

Szalai Máté szerint nagy valószínűséggel az iráni rezsim a mostani tüntetéshullámot is túl fogja élni.

„Az iráni kormány az elmúlt évtizedekben megtanulta kezelni az ehhez hasonló helyzeteket, és nagyjából ugyanazt a receptet használja: a tüntetőkkel szemben erőszakkal lép fel, és megpróbálja illegitimnek feltüntetni a mögöttük álló mozgalmat, jellemzően külső hatalmak cselszövésének állítva be az eseményeket” – mondta a kutató.

Az iráni gazdasági problémák oka részben a perzsa állam atomprogramja miatti szankciók, melyeket csak akkor oldanának fel, ha megegyezés születne az USA és Irán között. A felek közötti egyeztetések többször megrekedtek, és az amerikai fél ellenállt annak az iráni követelésnek, hogy garanciát kapjon arra vonatkozóan, hogy későbbi amerikai kormányok se léphessenek vissza a nukleáris egyezménytől, hogy újra büntetőintézkedésekkel sújtsák az országot.

„Az irániak által kért garancia mellett még érzékeny kérdés maradt a Forradalmi Gárda terrorista megjelölése az Egyesült Államokban, valamint az Iránnal szemben folyó eljárás a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részéről, amelyet Teherán alaptalannak és politikai nyomásgyakorlásnak tart. Az áttörés esélye kicsi az amerikai félidős törvényhozási választásokig, de azt követően is megoszlanak a vélemények, hogy rövid- vagy középtávon sikerülne-e kompromisszumot elérni a két fél közötti bizalmatlanság miatt” – értékelte a helyzetet Szalai Máté.

(BBC / Hetek)

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!