A jelenlegi összetételű parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülése reggel 8 órakor kezdődik. Két közelmúltban elhunyt korábbi képviselőre: Schvarcz Tiborra (MSZP) és Szolnoki Andreára (SZDSZ) emlékeznek, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.

Az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata várhatóan 9 óra 30 perckor kezdődik az államfőjelöltek 15-15 perces felszólalásaival.

A Fidesz és a KDNP képviselői Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert, míg az ellenzéki frakciók Róna Péter közgazdászt jelölték a tisztségre.

Az Országgyűlés titkos szavazással dönt az új államfő személyéről, a megválasztott köztársasági elnök ünnepélyes esküt tesz.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg.

A képviselők ezt követően lefolytatják az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló kormányzati törvénymódosító javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját. Az előterjesztésről még aznap szavaznak, miután egy órában interpellációk hangzanak el. A plénum határoz a szocialista Tóth Csaba mentelmi ügyéről is.

Bár a parlamenti honlapon elérhető napirendi javaslatban nem szerepel, a napirend kiegészülhet a külügyi bizottság szerdán, Az orosz-ukrán háborúról címmel benyújtott politikai nyilatkozatával. Az ülés azonnali kérdésekkel és kérdésekkel ér véget.

Az ellenzéki frakciók kezdeményezésére 20 órától rendkívüli ülésbe kezd a parlament, amely határozatképesség esetén az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elítéléséről szóló határozati javaslatot tárgyalja meg. Az indítványt a DK, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd képviselői nyújtották be.

Nem tudom, milyen értelemben tekinthetők baloldalinak azok, akik „gazembernek”, „erkölcstelennek” neveznek azért, mert kiálltam azokért, akiket ők az út szélén hagytak – mondta a Heteknek az őt ért kritikákról február végén Róna Péter, az ellenzéki összefogás köztársaságielnök-jelöltje. Interjúnkat itt olvashatja el.

Novák Katalin köztársasági elnökké választását ma már mindenki kész tényként kezeli. De mit tehet az ellenzék egy ilyen politikai helyzetben, és egyáltalán milyen kilátások vannak ellenzéki kormányváltás esetén az államfő elmozdítására? Számíthatunk forradalmi változásokra? Erre kerestük a választ a Hetek január végi elemzésében, amit itt olvashat el.

(MTI/Hetek)