“Egyedül csak az világos, hogy ha és amikor, egy bizonyos időpontban a nyugati szomszédaink - és a szomszédságtól nem lehet elszakadni -, a nyugati szomszédaink és korábbi partnereink hirtelen érdeklődni kezdenek majd az európai biztonsággal kapcsolatos közös munka valamilyen módon történő helyreállítása iránt, akkor ez a helyreállítás nem sikerül majd” - mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov szerint Európa biztonságát teljesen alárendelték az Egyesült Államokénak, ami abban is megnyilvánul, hogy Washington elveti a kontinensnek a NATO-tól különböző stratégiai autonómiáját.
A NATO visszatért a több mint hét évtizeddel ezelőtti hidegháborús feladatköréhez, vagyis ahhoz, hogy az oroszokat Európán kívül, az amerikaiakat Európán belül, a németeket pedig ellenőrzés alatt tartsa. Ez a felügyelet Németország mellett most már egész Európára kiterjed - vélekedett Lavrov.
Az orosz külügyi tárca vezetője szerint a Nyugat dominanciára törekvése, a NATO keleti bővítése miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem élt a történelmi esélyével, és az összeurópai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.
“Kihasználva számbeli fölényét, a Nyugat már évek óta próbálja (...) privatizálni ezt a szervezetet. Vagy talán helyesebb lenne azt mondani, hogy megkísérelik rajtaütésszerűen elfoglalni az EBESZ-t, hogy leigázzák (...) a regionális párbeszédnek ezt az utolsó platformját" - mondta Lavrov, aki szerint hasonló folyamat ment végbe korábban az Európa Tanácsban is.
A politikus azt is nehezményezte, hogy a francia elnök egy európai politikai közösség létrehozását javasolva mindenkit meginvitált, kivéve Oroszországot és Fehéroroszországot, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig nyíltan arról beszélt, hogy az európai biztonságot Oroszország ellenében és nem vele együtt kell kiépíteni.
Lavrov szerint a Nyugat ellenőrzése alá került EBESZ nem hogy nem törekedett az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások betartatására, épp ellenkezőleg: az oroszellenes “kijevi rezsim” pártjára állt, az EBESZ különleges megfigyelő missziója pedig műszaki eszközeivel az ukrán hírszerzést segítette a Donyec-medencében.
A Nyugatnak valós esélye volt elejét venni az ukrajnai konfliktusnak, de semmibe vette az orosz javaslatot, hogy hagyjon fel a NATO keleti bővítésével és dolgozzanak ki különleges biztonsági státuszt Ukrajna számára.
Lavrov arról is beszélt, hogy Oroszország “a törvényes érdekeit védelmezi Ukrajnában a nemzetközi jog alapján”, és arra az ukrán infrastruktúrára mér csapásokat, amely segíti oroszok legyilkolását.
A miniszter szerint az USA és a NATO közvetlen részvevője az ukrajnai konfliktusnak, egyebek között azzal, hogy fegyvert szállít, zsoldosokat és katonai kiképzőket küld Ukrajnába, és katonákat képez ki a saját területén.
A politikus úgy vélekedett, hogy az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére tett nyugati kísérlet azt üzeni mindenkinek, hogy távolodjon el a globalizáció során bevezetett nyugati eszközök használatától. Elmondta, hogy egy ilyen korlátozást Oroszország figyelmen kívül hagyna és közvetlenül tárgyalna a partnereivel.
(MTI / Hetek)
25 éve együtt - A Hetek jubileumi előfizetői akciójában a fődíj egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.