Ahogy arról beszámoltunk, Koszovó és Szerbia között azután erősödött fel a feszültség, hogy a pristinai kormány bejelentette, hogy az országba beutazni szándékozó szerbek csak kilépési és belépési igazolással léphetik át Koszovó határát, és azt is felvetették, hogy csak koszovói rendszámtáblával rendelkező autókkal lehessen beutazni az országba.

Aleksandar Vucic szerb államfő másnap rendkívüli sajtótájékoztatóján már úgy értékelte a koszovói kormány bejelentését, hogy Koszovóban meg akarják támadni a helyi szerb lakosságot.

A koszovói kormány rendszámtábla-cserével kapcsolatos ötlete egyébként nem újkeletű, tavaly szeptemberben már ugyanezt felvetették, hasonló eredménnyel: a szerbek tiltakozásképpen utakat torlaszoltak el, a szerb haderő vadászgépei pedig Szerbia és Koszovó határánál bukkantak fel.

Az Európai Uniónak tavaly sikerült ebben a helyzetben ideiglenes megegyezést elérnie a felek között, a végső megállapodást pedig idén áprilisban kötötték volna meg, ez viszont nem következett be, mert az EU-t az orosz-ukrán háború miatti szankciók kiszabása foglalkoztatta.

A mostani feszült helyzetre az orosz-ukrán háború sötét árnyékként vetül, hiszen a koszovói elnök hivatalának vezetője a Twitteren azzal vádolta meg Szerbiát – mely ellenezte az EU eddigi oroszellenes szankcióit –, hogy “Putyin forgatókönyvét” hajtja végre azzal, hogy félelmet kelt és dezinformációs tevékenységet is végez, amikor azt állítja, hogy a szerbeket üldözik és bántják Koszovóban.

A balkáni háborúk évtizedekkel ezelőtt értek véget, és ezután elindult a térségben az újjáépítés és a fejlődés, aminek az egyik célja az volt, hogy a régió országai a későbbiekben csatlakozhassanak az Európai Unióhoz.

A térségben korábban aktív szerepet vállaló oroszok és törökök ezt a folyamatot nem akadályozták, de időnként jelzésértékű lépéseket tettek, hogy kifejezzék, hogy számukra továbbra is stratégiai jelentőségű a Nyugat-Balkán.

Az orosz-ukrán háború miatt bevezetett oroszellenes szankciók miatt viszont az uniós tagállamokban csak még inkább súlyosbodott a covid-lezárások miatti gazdasági válság, ráadásul az EU-nak nem sikerült a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban egységet demonstrálnia, és Ukrajna is azonnali felvételét követelte az Unióba, ezért a nyugat-balkáni országok csatlakozása szinte teljesen lekerült a napirendről.

Egy esetlegesen újra kirobbanó balkáni konfliktus esetén pedig az orosz-ukrán háború miatt kicsi annak a valószínűsége, hogy a Nyugat és Oroszország közösen, együttműködve békét tudna teremteni, hiszen idén február óta sokat romlott a felek közötti kapcsolat, és a háborús retorika vette át a korábban is gyakran feszültséggel teli kommunikáció helyét.

(RT / Hetek)