Az elmúlt héten mintegy 25 keresztény szolgálat működött közre az Irpinyben folyó munkálatokban.

„Húsz éve vagyunk itt, de a szomszédok soha nem jöttek be a templomunkba” – mondta A városban szolgáló Mikola Romanuk pásztor.

„Most viszont úgy áll a helyzet, hogy a pincénkben kell, hogy lakjanak, velünk imádkoznak, és a barátaink lettek.”

Romanuk elmondta, hogy az általa vezetett irpinyi baptista gyülekezetnek 700 tagja van, ami a legnagyobb keresztény közösség a 60 ezer fős településen. Mostanra azonban már csak egy néhány fős csapat maradt hátra, akiket az ostrom elől menekülőknek nyújtanak segítséget.

Az egyik diakónus felesége – aki a háború előtt még ingatlanügynökként dolgozott – látja el a főszakácsi teendőket: napi háromszori étkezést biztosít mintegy 200 embernek. Eközben a többi önkéntes a civilek evakuálását segíti Nyugat-Ukrajna irányába.

A háború kezdete óta a gyülekezet napi szinten 100-200 menekültet fuvarozott el a városból – számolt be róla Romanuk pásztor. Az orosz invázió előrehaladtával pedig az általuk evakuált személyek száma elérte a 3000-et.

A hatóság hamar felfigyelt a helyi gyülekezet erőfeszítéseire, és nem kellett sok idő, hogy szinte mindenk segítségért folyamodót az egyházhoz irányítsanak a kimenekítések előmozdítása érdekében.

Anatolij egyike volt, azoknak, akik Irpnyben maradtak, hogy segítsenek.

A luhanszki születésű Anatolij még 2020-ban kezdett el járni az Irpin Bible Church-be (IBC), tavaly pedig a közösség tagja lett.

Miután feleségét, Dianát és a többi családtagot is nyugatra menekítette, múlt pénteken csatlakozott a gyülekezet csapatához, hogy kivegye részét a munkálatokból. A város környéke szombaton került intenzívebb orosz ágyútűz alá. Ezt követően nem sokkal Anatolijnak nyoma veszett.

Mint kiderült, a fiatal férfi is életét vesztette az orosz támadásokban.

Jelenleg Rusyn és hét kollégája irányítja a humanitárius segélynyújtást a Ukrainian Bible Society (Ukrán Bibliatársaság) irodájából, ahol az éjszakákat is töltik. Aludni a földön szoktak.

Az épületet csupán néhány száz méter választja el a frontvonaltól.

Önkéntesek egy csapata minden nap buszt küld Irpinybe az ott maradt embereknek a napi élelemmel, vízzel és a szükséges gyógyszerekkel.

Rusyn pásztor elmondta, hogy előfordult, hogy neki kellett a mozgássérült embereket a vállán elcipelnie a buszokig, amiket az evakuáció során használnak.

A jelenlegi nehéz körülményektől némiképp elvonatkoztatva, Rusyn úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna 70 éves szovjet kommunista rabsága után – az azt követő 30 éves időszakban – az egyház jól kihasználta a rendelkezésre álló lehetőségeket.

A háborús állapotokban tanúsított helytállás is jól mutatja a helyi hívők elkötelezettségét és szervezettségét.

A háború kitörése előtt az Irpin Bible Church 67 kisebb csoporttal rendelkezett

- mondta Romanuk.

A lelkészek minden egyes csoporttal, illetve taggal igyekeztek kapcsolatba lépni, és segítséget felajánlani.

(Christianitytoday/Hetek)