A dokumentumokat eredetileg kedden hozták volna nyilvánosságra, ám a Fehér Ház pénteken közölte, hogy a lépést legalább december 15-ig elhalasztja, vagy akár tovább is, amennyiben az elnök dönt, hogy az ország érdekei a további titkosítást kívánják meg.
"Gyalázat. Gyalázat az amerikai demokráciával szemben"
- reagált a Politicónak nyilatkozva ifjabb Robert F. Kennedy, a szintén meggyilkolt Robert Kennedy egykori igazságügyi miniszter - John Fitzgerald Kennedy elnök öccse - fia a Politicónak.
"Hogy' az ördögbe lehetséges ez 58 évvel a történtek után, és mégis, mi igazolhatja, hogy nem hozzák nyilvánosságra ezeket a dokumentumokat?"
- fogalmazott.
Unokatestvére, Patrick Kennedy, korábbi Rhode Island-i demokrata párti kongresszusi képviselő úgy vélekedett: az iratokat nem kifejezetten a család miatt, hanem azért is kellene nyilvánosságra hozni, mert "az amerikai állampolgároknak joguk van tudni olyan dologról, amely ilyen sebet ejtett e nemzet lelkén, amely nem csak egy elnököt veszített el, hanem egy szebb jövő reményét is".
"Az ország érdekét tartom szem előtt, mindennek ki kell derülnie, hogy még jobban megérthessük történelmünket" - fogalmazott.
A dokumentumokat 2017-ben hozták volna nyilvánosságra, ám Donald Trump előző amerikai elnök ezt négy évvel elhalasztotta.
A Politico szerint Biden döntése meglepetésként érte a gyilkossággal foglalkozó történészeket és szakértőket, tekintve, hogy az elnök a szenátus tagja volt, amikor az amerikai kongresszus 1992-ben egyhangúlag felhatalmazást adott arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat.
John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallasban. A gyilkossággal a magányos elkövetőnek minősített Lee Harvey Oswaldot vádolták meg, akit azonban letartóztatásakor Jack Ruby bártulajdonos agyonlőtt. Ruby később a börtönben betegségben meghalt.
(MTI/Hetek)