2023-ban Karikó Katalin és Drew Weissman, az mRNS-alapú vakcina feltalálói

érdemelték ki az elismerést.

A méltatásban megemlítik, hogy ez a vakcina lett a világot sújtó koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, amely más betegségek ellen is bevethető, többek között

kísérleti vakcinaként daganatos betegek is kapják már.

Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ben szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen akkor már évek óta dolgoztak.

Erre a technológiára alapult a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája, amelyek hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus-járvány előtti küzdelem sikeréhez, illetve ahhoz, hogy az élet visszatérhessen egy nagyjából normálisnak tekinthető kerékvágásba.

Az Egyesült Államokban élő magyar kutató annak ellenére folytatta kutatómunkáját, hogy a főnökei a kilencvenes években ezt nem támogatták, „ultimátumot adtak“ a magyar biokémikusnak: vagy felhagy a kutatással, vagy elveszíti a munkáját. Ő azonban alacsonyabb beosztásban és csökkentett fizetéssel is kitartott, tovább vizsgálta az eljárást.

Mint a hvg.hu korábbi portrécikke írja, 1998-ban hozta össze a véletlen Drew Weissmannal, akivel most közösen nyerték el a Nobel-díjat. 

Együtt tökéletesítették az eljárást, majd 2005-ben szabadalmat jegyeztettek be felfedezésükre, amely a koronavírus elleni vakcina alapja lett. 

A Hetek 2020-ban mutatta be a tudós életútját, ebben felidéztük, hogy bár úgy tűnt, hogy az mRNS ideális lehet vakcinának, Karikó eredetileg nem erre a célra fejlesztette a technológiát, hanem terápiára. Ezért az immunsejtek aktivitását – vagyis a gyulladást – meg kellett előzni. Évek alatt kifejlesztettek egy olyan „csendes” mRNS-t, amely nem aktiválja az immunsejteket – meglepetésükre kiderült, hogy ez a „csendes” mRNS vakcinának is jobb.

Karikó Katalin ezzel a harmadik olyan magyar, aki hazai munkássága eredményeként részesül Nobel-díjban,

legutóbb Kertész Imre kapta meg a kitüntetést 2002-ben a Sorstalanság című regényéért, előtte pedig Szent-Györgyi Albert 1937-ben szintén orvosi és élettani Nobel-díjat kapott, elsősorban a C-vitamin felfedezése kapcsán.

Rajtuk kívül legalább 13 további, magyar származású Nobel-díjast tartanak számon világszerte, a lista itt olvasható.