Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

Az ügyben eljáró bírák megállapították, hogy az egyik kerületi bíró által meghozott év eleji döntés azon alapult, hogy Assange-ot rendkívül szigorú börtönkörülmények várják majd kiadatása esetén. A körülmények megváltozása miatt azonban indokoltnak látták, hogy új döntést hozzanak.

Az amerikai hatóságoknak ugyanis egy nem mindennapi biztosíték-csomaggal álltak elő a börtönkörülményeket illetően. Ennek alapján

Assange nem a legszigorúbb intézkedésekkel fogja majd szembetalálni magát kiadatása esetén – sem a tárgyalás előtt, sem pedig elítélése esetén.

Feltéve legalábbis, hogy nem követ el olyan büntetendő cselekményt a jövőben, mely indokolttá tesz a szigorítást.

Lord Burnett bíró úgy fogalmazott a megszületett döntés kapcsán, hogy

„A felajánlott biztosítékok kizárják ezt a kockázatot, megítélésünk szerint.

Ebből adódóan meg vagyunk győződve arról, hogy ha a biztosítékok a bíró asztalára kerültek volna, másképp ítélte volna meg a felvetett kérdést.”

Az Assange jegyese által említett fellebbezésnek helyt adva, a bírák elrendelték, hogy az ügyet utalják vissza a Westminster Magistrates bírósága elé azzal az utasítással, hogy küldjék tovább az ügyet a külügyminiszterhez.

A külügyi tárca pedig eldönti majd, hogy Assange-ot ki kell-e adni az Egyesült Államoknak, vagy sem.

A döntésre reagálva a menyasszony, Stella Moris leszögezte, hogy a lehető leghamarabb fellebbezni fognak a határozat ellen. A legfelsőbb bíróság döntését „veszélyesnek és elhibázottnak”, valamint „súlyos igazságszolgáltatási kudarcnak” minősítette.

„Hogyan is lehetne igazságos, hogyan is lehetne helyes (az ítélet – szerk.), hogyan is lehet Juliant annak az országnak kiadni, amely a meggyilkolását tervezte?”

– háborodott fel.

A 49 éves Julian Assange ügyének előzménye az volt, hogy a WikiLeaks 2010 és 2011 között több százezer kiszivárgott dokumentumot tett közzé az afganisztáni és iraki háború kapcsán, valamint a diplomáciai levelezésekből. A sajtószabadság mellett kiálló csoportok aggodalmukat fejezték ki a legfelsőbb bíróság döntése miatt.

Az Amnesty International az „igazságszolgáltatás megcsúfolásának” minősítette az ítéletet.

Nils Muižnieks, az Amnesty International európai igazgatója elmondta, hogy „a legfelsőbb bíróság amellett döntött, hogy elfogadja az Egyesült Államok mélyen elhibázott diplomáciai biztosítékait, melyek értelmében Assange-ot nem tennék magánzárkába egy szigorúan őrzött börtönben.”

„Ha kiadják az Egyesült Államoknak, Julian Assange-ot nemcsak hogy bíróság elé állíthatják majd a kémtevékenységről szóló törvény alapján, hanem súlyos emberi jogi jogsértések valódi kockázata is fennáll a fogva tartási körülmények miatt.

Ezek pedig kínzásnak vagy egyéb embertelen bánásmódnak is minősülhetnek akár. Az amerikai kormány vádemelése komoly veszélyt jelent a sajtószabadságra az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt.” – fogalmazott Muižnieks.

Az amerikai biztosíték-csomagban szerepel többek között, hogy Assange-ra nem vonatkoznak majd a „speciális igazgatási intézkedések”, és nem tartják fogva valamely szigorú „ADX” létesítményben, például Colorado állambeli Florenceben – sem a próbaidő alatt, sem esetleges elítélése után.

Az Egyesült Államok azt is közölte, hogy beleegyezik Assange azon kérelmébe, hogy amennyiben elítélik, átszállítsák szülőhazájába, Ausztráliába, hogy ott töltse le büntetését. Illetve hogy részesüljön a megfelelő klinikai és pszichológiai kezelésekben, míg az Egyesült Államokban tartják őrizetben.

(Guardian/Hetek)