Rubio és Waltz lesznek Trump „Amerika az első” külpolitikájának kulcsfontosságú építői, mivel a leendő amerikai elnök megígérte, hogy véget vet az Ukrajnában és a Közel-Keleten dúló háborúknak. A két politikus a szintén erősen Izrael-párti Elise Stefanik New York-i kongresszusi képviselőnőhöz csatlakoznak a sorban, akit Trump hétfőn nevezett ki nagykövetnek az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez.

Rubio már 2016-ban bírálta Trumpot, amiért semlegességet ígért az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban.

Az elmúlt évek során enyhített néhány álláspontján, hogy igazodjon Trump izolacionalista nézeteihez, de továbbra is Izrael elkötelezett támogatója.

Joe Biden amerikai elnököt is azzal vádolta, hogy nem támogatja eléggé Izraelt a Hamásszal és aHezbollahhal vívott honvédő háborújában. Áprilisban, miután Irán először intézett közvetlen támadást Izrael ellen, kijelentette Biden-kormányzat azon dolgozik, hogy megakadályozza az izraeli választ, mert „még mindig az Izrael-ellenes, antiszemita bázisát szolgálja ki”.

Ami Waltzot illeti, a veterán katona azzal is vádolta Bident, hogy olyan tűzszünetre kényszeríti Izraelt, amely „a Hamász terroristáit hagyná hatalmon Gázában”.

A The Economist című lapban e hónap elején Waltz azt írta, hogy

„a következő kormányzatnak - ahogy Trump úr is érvelt - hagynia kellene, hogy Izrael befejezze a munkát"

Arra is felszólította a következő kormányt, hogy „tegye világossá az irániak számára, hogy Amerika meg fogja fékezni őket az atomfegyverek építésében, és újraindít egy diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlási kampányt, hogy megállítsa őket, és korlátozza a terrorproxijainak - köztük a Hamásznak, a Hezbollahnak és a jemeni Houthi lázadóknak - nyújtott támogatásukat”.

Elise Stefanik alig órákkal a kinevezése előtt a következő posztot tette közzé az X-en  „Joe Biden és Kamala Harris úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a törvényt, és lemond a palesztin kormányra vonatkozó kötelező terrorizmus elleni szankciókról.

„Szerencsére a Biden-Harris kormány-féle nagyszerű szövetségesünk, Izrael kárára történő terrorjutalmazási rendszer a végéhez közeledik”

Visszafogott külpolitika

Rubiót 2010-ben választották meg a szenátusba, és politikai karrierje során keményvonalas külpolitikai álláspontot vett fel Kínával, Iránnal, Venezuelával és Kubával szemben, de az elmúlt évek során enyhített néhány álláspontján, hogy jobban igazodjon Trump nézeteihez.

A megválasztott elnök azzal vádolja a korábbi amerikai elnököket, hogy költséges és hiábavaló háborúkba vezették Amerikát, és

visszafogottabb külpolitikát sürgetett.

Az új kormányzat egy olyan világgal fog szembesülni, amely sokkal ingatagabb és veszélyesebb, mint Trump 2017-es hivatalba lépésekor volt: Ukrajnában és a Közel-Keleten háborúk dúlnak, Kína pedig egyre szorosabban szövetkezik az USA ellenségeivel, Oroszországgal és Iránnal.

Ukrajnai háború

Az ukrajnai válság kiemelt helyen szerepel majd Rubio napirendjén.

Az 53 éves Rubio a közelmúltban adott interjúiban azt mondta, hogy Ukrajnának tárgyalásos rendezésre kell törekednie Oroszországgal, ahelyett, hogy arra összpontosítana, hogy visszaszerezze az összes területet, amelyet Oroszország az elmúlt évtizedben elfoglalt.

Egyike volt annak a 15 republikánus szenátornak, aki az áprilisban elfogadott 95 milliárd dolláros katonai segélycsomag ellen szavazott.

„Nem állok Oroszország oldalán - de sajnos a valóság az, hogy az ukrajnai háborúnak csakis tárgyalásos rendezéssel lehet véget vetni”

- mondta Rubio szeptemberben az NBC-nek.

Az első Trump-kormányzat idején elkezdte támogatni azt az iparpolitikát, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Államok jobban versenyezhessen Kína államilag irányított gazdaságával. 2019-ben Rubio segített meggyőzni Trumpot, hogy kemény szankciós politikát fogadjon el Venezuelával szemben, hogy megpróbálja megbuktatni az ország tekintélyelvű baloldali elnökét, Nicolás Madurót. 

(ToI/Hetek)