A Omán közvetítésével zajló tárgyalások harmadik fordulója Genfben ért véget tegnap anélkül, hogy megállapodás született volna. Mindkét fél „jelentős előrelépésről” és „jó haladásról” számolt be, de álláspontjaik között fennálló szakadékok megmaradtak. A háttérben pedig amerikai katonai erők felvonulása zajlik a térségben, Donald Trumpot pedig tájékoztatták katonai lehetőségeiről. 

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Az amerikai delegáció (Steve Witkoff és Jared Kushner vezetésével) kemény követeléseket terjesztett elő, amelyek lényegében a nukleáris program teljes felszámolását célozzák.

Követelték többek között

Fordó, Natanz és Iszfahán nukleáris dúsító létesítményeinek megsemmisítését, az összer maradék dúsított uránium Egyesült Államoknak való átadását,

Irán területen a dúsítás teljes leállítását. Cserébe minimálisan enyhítenék az Iránra kivetett szankciókat és csak hosszú távú teljesítés után, fokozatosan oldanák fel azokat. 

A tárgyalások során másodlagos követelésként jelent meg, hogy Irán korlátozza ballisztikus rakéta-programját és a regionális proxi terrorszervezetek támogatását.

Aragcsi: Amerikának le kell mondania "túlzott követeléseiről"

Az Abbász Aragcsi külügyminiszter vezette iráni delegáció határozottan elutasította a fenti amerikai követeléseket, ugyanakkor írásos ellenjavaslatot adott át az ománi közvetítőnek. A külügyminiszter szerint a megállapodás elérése érdekében az Egyesült Államoknak le kell mondania „túlzott követeléseiről”.

Irán ennek értelmében nem hajlandó lerombolni létesítményeit, sem urán-készleteinek külföldre szállítását, sem a teljes dúsítás végleges betiltását, és elutasítja a ballisztikus rakéták valamint a terrorszervezetek támogatása témájának napirendre vételét. 

Ellenjavaslatukban

időleges (3-5 éves) dúsítási szünetet vetettek fel a "bizalomépítés érdekében", de minimális szintű dúsítás fenntartásával "orvosi-kutatási" célokra.

Emellett 400 kg 60 százalékos dúsított urániumot higítanának a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete mellett. Felvetették a földalatti létesítmények lezárásának lehetőségét is, ha cserébe engedélyezik a felügyelt alacsony szintű polgári dúsítást egy másik helyen. Cserébe a szankciók teljes feloldását követelik. 

lesz elhúzódó háború?

Egy Irán által támogatott iraki terrorcsoport arra utasítja harcosait, hogy készüljenek fel egy hosszú, kimerítő háborúra a szomszédos Iránban, amennyiben az Egyesült Államok támadást indít.

A Kataeb Hezbollah tegnap „hatalmas veszteségekkel” fenyegette az Egyesült Államokat, amennyiben háborút indít a régióban, míg egy fegyveres csoport parancsnoka az AFP-nek azt mondta, hogy

csoportja „nagy valószínűséggel” beavatkozik, ha támadásra kerül sor.

JD Vance amerikai alelnök a Washington Postnak adott interjúban kijelentette, hogy „nincs esély” arra, hogy az Irán elleni támadás – amelyet főnöke, Donald Trump fontolgat – elhúzódó háborúhoz vezessen a régióban.

„Arra, hogy évekig tartó, véget nem érő háborúba keveredünk a Közel-Keleten – semmi esély”

– nyilatkozta Vance a lapnak, lényegében elutasítva azokat a kritikákat, miszerint Washington katonai patthelyzetbe kerülhet a volatilis régióban, ha Trump légitámadásokat rendel el.

„Úgy gondolom, mindannyian a diplomáciai megoldást részesítjük előnyben” – mondta Vance, az iraki háborúban szolgált amerikai tengerészgyalogos veterán. „De ez valóban attól függ, hogy az irániak mit tesznek és mit mondanak.”

Brad Cooper admirális, aki az amerikai erők parancsnoka a Közel-Keleten, csütörtökön tájékoztatta Donald Trump elnököt az Irán elleni lehetséges katonai lehetőségekről – közölte az ABC News-nak egy Trump elnökhöz közeli forrás.

Az MS Now jelentése szerint Szajjid Badr Albuszaidi ománi külügyminiszter pénteken Washingtonban találkozik JD Vance amerikai alelnökkel és más tisztviselőkkel, hogy megbeszéléseket folytasson az Iránnal való háború elkerüléséről.

(NyTimes/Hetek)