A tárcavezető a boszniai kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján az éves amerikai emberi jogi országjelentésekben Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban taglalt aggályokat illetően azt közölte, hogy bár Elmedin Konakovic nem szorul a támogatására, mégis tiltakozásának kíván hangot adni az ügyben.
"Meg kell mondjam, én meg vagyok döbbenve, és minden évben újra és újra megdöbbenek, hogy az amerikai külügyminisztérium veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy más országokat minősítgessen, és más országok belső kérdéseiről és helyzeteiről ilyen ex katedra kijelentéseket tegyen" - fogalmazott.
"Hogy jönnek ők ehhez? Én nem tudok arról, hogy Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma, és pláne az enyém jelentést írna más országok emberi jogi meg egyéb helyzetéről. Miért? Azért mert egyrészt nem dolgunk, másrészt semmi közünk hozzá"
- tette hozzá.
"Felháborítónak és megdöbbentőnek tartom, hogy washingtoni bürokraták összeülnek, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva, amelyeknek a finanszírozása sok esetben az Egyesült Államokból származik, tesznek ilyen kijelentéseket a mi országainkról. Hát álljon már meg a menet" - mondta.
Magyaroroszágról a következőket írta a budapesti amerikai nagykövetség Facebookon:
"2023. március 20-án Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter közzétette az emberi jogi gyakorlatokról szóló 2022-es országjelentéseket. A Magyarországról szóló jelentésben szereplő hiteles beszámolók komoly emberi jogi problémákra mutatnak rá a következő területeken:
Bár a kormány tett néhány lépést az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása, az ügyek kivizsgálása, az érintettek felelősségre vonása és megbüntetése érdekében, a magas szintű, politikai kapcsolatokat érintő korrupció elleni fellépés korlátozott volt."
(MTI / Hetek)