Kövesse nálunk az amerikai választás eseményeit a hetek.hu-n! Kedd reggeltől szerda estig megállás nélkül követjük a legfontosabb eseményeket, legfrissebb eredményeket!

A görög állampolgárságú 52 éves pap, Nikolaos Kakavelakis éppen a város VII. kerületében, a Pere Chevrier utcában található templomot zárta be szombat délután négy óra körül, amikor egy puskával kétszer rálőttek.

A papot súlyos állapotban kórházba szállították, a hasán sebesült meg, a mentősöknek azt mondta, hogy nem ismeri a támadóját.

A támadásnak nem voltak szemtanúi, miután a koronavírus-járvány megfékezésére kihirdetett karantén miatt nem lehet indok nélkül az utcán tartózkodni.

Az ügyben a bűnügyi rendőrség indított vizsgálatot a helyi ügyészség megbízásából emberölési kísérlet gyanújával, a terrorelhárítási ügyészség egyelőre nem foglalkozik az üggyel.

"Nem volt istentisztelet, a pap nem viselt reverendát"

- jelezték rendőrségi források.

A hatóságok nem sokkal később őrizetbe vettek egy férfit,  aki gyanújuk szerint azonos lehet a pap támadójával. Az előállított férfi megfelel a szemtanúk által adott személyleírásnak, de a támadáshoz használt fegyver nem volt nála. A hatóságok jelenleg vizsgálják az esetleges érintettségét az emberölési kísérletben.

A BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy a pap néhány napon belül elhagyja a közösségét, miután a személye vitatottá vált a helyi ortodox közösségben. A rendőrség ezért jelenleg azt vizsgálja, hogy állhat-e személyes leszámolás a háttérben, de nem zárt ki semmilyen egyéb feltételezést sem.

A belügyminisztériumban Gérard Darmanin tárcavezető ugyanakkor válságstábot állított fel, miután az országban a legmagasabb szintű terrorkészültség van érvényben a két nappal ezelőtti támadás óta, amikor is a nizzai Notre-Dame-bazilikában késsel elkövetett, három halálos áldozatot követelő iszlamista merénylet történt.

Jóllehet pénteken általános karantén lépett életbe a koronavírus-járvány megfékezésére az egész országban, a vallási helyek és a temetők a hétvégére felmentést kaptak a lezárás alól a mindenszentek és a halottak napi megemlékezésekhez.

A nizzai támadást követően Emmanuel Macron államfő a helyszínen jelentette be, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 3000-ről 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyek, iskolákat védő katonák létszámát a vasárnapi mindenszentek ünnepére tekintettel.

Jean Castex miniszterelnök - aki szombaton a nyugat-franciaországi Rouenba és a közeli Saint-Etienne-du-Rouvray-ba látogatott, ahol 2016-ben egy katolikus pap torkát két dzsihadista elvágta - megerősítette, hogy

"a kormány eltökélt annak szavatolásában, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a vallását, teljes biztonságban... A szándékunk erős, az eltökéltségünk nem gyengül, ez Franciaország becsülete, ez a köztársaság becsülete"

- mondta a miniszterelnök a négy évvel ezelőtti merénylet helyszínén.

Macron: sokkolnak a Mohamed-karikatúrák, de ez nem igazolhatja az erőszakot

A francia elnök megérti, hogy a muzulmánokat sokkolják a Mohamed-karikatúrák, de szerinte ez nem igazolhatja az erőszakot. Emmanuel Macron az Al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak adott interjújában beszélt erről.

"Értem, hogy sokkolóak lehetnek a karikatúrák, de nem tudom elfogadni, hogy igazolják az erőszakot. A mi hivatásunk, hogy megvédjük a szabadságunkat és a jogainkat"

- fogalmazott Macron a szombat délután sugárzott csaknem egyórás interjúban. Hozzátette: "Az én feladatom egyrészt megnyugtatni a kedélyeket, másrészt megvédeni a szólásszabadságot Franciaországban".

Emmanuel Macron jelezte, hogy "sajnálja az időnként politikai és vallási vezetők által okozott sok félreértést,", amelyek szerinte a közel-keleti franciaellenes megmozdulások hátterében állnak.  

Francia kormányzati források szerint az Al-Dzsazírának adott hosszú interjúban az elnök nyugodtan és békésen mutatta be a világlátását. Az volt a célja, hogy bebizonyítsa:

"az iszlám szeparatizmusról mondott szavait kiforgatták, a karikatúrákról szóló gondolatait pedig karikaturisztikusan eltorzították".

Először szólalt meg a kérdésben Macron, amióta franciaellenes felhívások jelentek meg a muzulmán világban, és számos helyen radikálisok tüntetéseken szólítottak fel a francia termékek bojkottjára azért, mert két héttel ezelőtt kiállt a szólásszabadság és a Mohamed-karikatúrák közlésének joga mellett, valamint jelezte, hogy megvédi országa értékeit és a vallás szabadságát a radikális iszlamista törekvésekkel szemben.

A francia elnök ezt annak a történelemtanárnak, Samuel Paty-nak a búcsúztatásán mondta, akit azért ölt meg egy csecsen iszlamista, mert megmutatta a karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján.

Az interjúban az elnök azt is kiemelte, hogy a karikatúrákat nem a francia kormány, hanem szabad és független lapok tették közzé. Emlékeztetett arra, hogy karikatúrákat szoktak közölni politikusokról is, mindenekelőtt őróla, ami szerinte "teljesen természetes" Franciaországban.

"Ez nem jelenti azt, hogy én személyesen támogatok mindent, ami elhangzik vagy amit rajzolnak" - mondta Macron.

"Számos országban, ahol (a francia termékek) bojkottjára szólítanak fel, nincs szabad sajtó, ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség karikatúrákra, nem csak Istenről vagy Mózesről, hanem az adott országok vezetőiről sem"

- hívta fel a figyelmet.  

Kifejtette továbbá, hogy a szekularizáció bonyolult fogalma számos félreértésre ad alkalmat. Elmondta, hogy annak lényege: "Franciaországban azt szeretnék, hogy vallásától függetlenül mindenki állampolgár legyen".

"Ellentétben azzal, amit az elmúlt napokban hallottam, hazánknak nincsen baja egyetlen vallással sem, az iszlámmal sem" - hangsúlyozta.  

Pénteken több tízezren tüntettek ismét Bangladesben és Pakisztánban azt követően, hogy az előző napi három áldozatot követelő nizzai merényletre válaszul Emmanuel Macron megerősíttette, hogy megvédi országa értékeit és a vallás szabadságát. Más közel-keleti országban is voltak kisebb megmozdulások, egyebek mellett az észak-afrikai országokban és Maliban.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a nizzai terrortámadás másnapján elővigyázatosságra intett minden külföldön tartózkodó franciát, mert a

"francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön".

AP: Franciaország tehet az egészről

Óriási felháborodást váltott ki az Associated Press hírügynökség egyik közelmúltban megosztott tweetje, melyben azzal vádolta meg Franciaországot, hogy gyűlöletet szít, és ő felelős az elmúlt hetek iszlamista támadássorozatáért.

“AP magyaráz: miért szít haragot Franciaország a muszlim világban? Brutális gyarmati múltja, elkötelezett szekuláris politikai irányvonala és keménykedő elnöke, aki úgy tűnik, érzéketlen a muszlim hit iránt, mind szerepet játszanak ebben."

- szólt az ellentmondásos tweet, melyhez egy elemző cikk is társult arról, miért is válik oly gyakran Franciaország muszlim szélsőségesek célpontjává. 

AP Explains: Maybe France's skirt is just too short pic.twitter.com/pzLIBsZ3sK

— Ben McDonald (@Bmac0507) October 31, 2020

A tweetet nagy felháborodás övezte, egy újságíró, Agnes Poirier szerint a hírügynökség felvetése nem csak szégyenletes, de veszélyes is. "Az Associated Press gyűlöletet szít Franciaország és a francia emberek ellen". Mások sérelmezték, hogy az AP "a terrorizmus apologétájaként" jár el, illetve "igazolja a lefejezéseket", ahelyett, hogy a szólásszabadság mellett állna ki.

A bejegyzést azóta a hírügynökség eltávolította a felületéről.

(MTI/RT/Hetek)