Miközben világszerte a túlnépesedéstől való félelem miatt aggódnak, a Queen Mary Londoni Egyetem fizikusai egy teljesen új megközelítéssel vizsgálták meg a civilizációnk jövőjét. A kutatók egy olyan komplex, nemlineáris matematikai modellt hívtak segítségül, amelyet eredetileg az anyagtudományban használnak – írja a Daily Mail.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

 Amikor ezt a fizikai egyenletet alkalmazták az emberiség elmúlt 12 ezer évének demográfiai adataira, a rendszer félelmetes pontossággal rajzolta ki a történelem nagy népességrobbanásait, a pestisjárványok okozta töréseket és a stabilizációs szakaszokat.

A jövőbe tekintve azonban a modell egy rendkívül sebezhető képet mutat. A fizikusok leteszteltek egy úgynevezett „legrosszabb forgatókönyvet” is. Mi történik akkor, ha a klímaváltozás, a halmozódó környezeti katasztrófák, az újabb világjárványok vagy a globális konfliktusok miatt a Föld fenntartható eltartóképessége hirtelen és drasztikusan lecsökken?

A számítások megdöbbentő eredményt hoztak. Ha a bolygó eltartóképessége a kritikus 2 milliárd főre zuhan vissza, a globális népesség nem lassú, fokozatos csökkenésnek indul, hanem egy katasztrofális törés mentén összeomlik. A modell szerint a jelenlegi, több mint 8 milliárdos emberiség mindössze 29 év alatt – azaz 2064-re – a felére, vagyis nagyjából 4 milliárd főre eshet vissza.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: ez a forgatókönyv nem egy kőbe vésett prófécia, hanem egy komoly tudományos figyelmeztetés.

Azt mutatja meg, hogy a modern, sűrűn lakott civilizáció mennyire instabillá válhat, ha a külső környezeti tényezők hirtelen negatív irányba változnak. A fizikai modellek sajátossága, hogy rávilágítanak a kritikus pontokra: ha egy rendszer túl közel kerül a kapacitásai határához, a legkisebb lökés is láncreakciót indíthat el.

A kutatás megosztja a tudományos közösséget, és élénk vitát váltott ki a demográfusok körében. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ hivatalos előrejelzései ugyanis egy sokkal lassabb és kezelhetőbb folyamatot jósolnak. Az ENSZ adatai szerint a globális népesség a 2080-as évekre éri el a csúcspontját, nagyjából 10,3 milliárd fővel, és onnan is csak enyhe, a születésszámok csökkenéséből adódó természetes apadásnak indul a század végére.

A londoni fizikusok új modellje viszont arra figyelmeztet, hogy a hagyományos statisztikai előrejelzések gyakran figyelmen kívül hagyják a hirtelen jövőbeli sokkhatásokat. A tanulmány arra ösztönzi a világ vezetőit és a döntéshozókat, hogy ne csupán a születési ráták alakulására fókuszáljanak. Sokkal fontosabb lenne a globális infrastruktúra, az élelmiszerláncok és az egészségügyi rendszerek ellenállóképességének növelése, valamint a klímaváltozás elleni hatékony fellépés. A kutatók szerint ugyanis az emberiség jövője nem azon múlik, hogy hány gyermek születik, hanem azon, hogy képesek vagyunk-e megőrizni a Föld eltartóképességét a ránk váró kritikus évtizedekben.