„Úgy hiszem, hogy amiben a leginkább különbözik a film a valóságtól az, hogy mi sokkal inkább csapatjátékosok vagyunk, mint a Bond-filmekben szereplő emberek” – nyilatkozta a BBC-nek a Sam álnevet viselő titkosszolgálati alkalmazott.
„Egészen ritkán – vagy sohasem – megyünk ki egyedül a terepre erősítés nélkül. Az egész a csapatról szól… mindig van körülöttünk egy biztonsági csapat.”
Sam hivatásos hírszerzési tisztként szolgál az MI6 terrorelhárító részlegén.
Arra a kérdésre, hogy mit csinálnak valójában az MI6-es hírszerzési tisztek, illetve, hogy terepen vagy az irodában dolgoznak leginkább, így felelt:
„Nagyon sokféle feladatot van, amit el kell végezni. Van például egy ügynököket toborzó és futtató csoport, szükségünk van technikai szakemberekre is, de vannak kommandós egységeink is. Sohasem csak egyetlen ember van kint szolgálatban egyedül.
Egészen kevés hasonlóság van a valóság és a film között”
– fogalmazott a hírszerzési tiszt.
Az interjúban az is feljött, vajon az MI6 ügynökei hordanak-e lőfegyvert maguknál, csak homályos válasz érkezett a tiszt részéről:
„Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk.”
Egyébként szigorúan véve a hírszerzési tisztek nem is minősülnek ügynöknek, tette hozzá. Valójában ők azok, akik igyekeznek rávenni az „igazi ügynököket”, hogy őfelsége kormánya nevében kulcsfontosságú titkokat kaparintsanak meg.
Az ügynökök vállalják a legnagyobb kockázatot nap mint nap, és emiatt magától értetődik, hogy az MI6 mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje őket és családjukat. Adódik a kérdés, hogy ez alapján vajon milyen közeli kapcsolatba kerülhet egy hírszerzési tiszt az ügynökökkel.
„Van egy kölcsönös bizalom egymás irányában. Felelős vagy egy másik ember életéért.
Ez pedig azzal jár, hogy néha olyat is mondunk egymásnak, amit talán nem is akarunk hallani. Előfordulhatnak kemény beszélgetések, de mindez az ő biztonságukat szolgálja”
– válaszolta a Tom álnevet viselő alkalmazott a BBC kérdésére.
Majd hozzátette, sokan teszik kockára az életüket, hogy velük dolgozhassanak. Nem mindegyikük helyzete ennyire rizikós,
"de van az ügynököknek egy olyan köre, akikkel megtiszteltetés együtt dolgozni. Esetükben halálos veszéllyel járna az, ha kiderülne, együttműködnek velünk."
Életüket veszthetik a szolgálatban, ezért ezt nagyon komolyan vesszük egészen az adott személlyel való kapcsolattartás első pillanatától.”
Felvetődik a kérdés: egy korban, amikor szinte minden egyes cselekedetünkkel digitális lábnyomot hagyunk magunk után, van-e még létjogosultága a klasszikus, Bond-filmekből ismert hírszerzésnek, illetve az emberi – és nem a mesterséges – intelligenciának?
„Ha szemügyre vesszük az adatok teljes életciklusát kezdetektől egészen a tényleges elemzésig, akkor
a folyamat valamennyi részében emberek vesznek részt. Éppen ezek azok a kapcsolatrendszerek, amelyeket ki kell hogy építsünk.
De természetesen azon dolgozunk, hogy kihasználjuk a legújabb technológiákat, hogy ezáltal is megtámogassuk hírszerző tisztjeinket"
– jelentette ki az MI6 egy magas beosztású műszaki tiszt, álnevén: Emma.
A Bond-filmek alapján a hírszerzés technikai hátteréről és személyzetéről alkotott elképzeléseink többé-kevésbé szintén eltérhetnek a realitástól. Emma elmondta, hogy igencsak kiterjedt, mérnökökből álló csapat dolgozik alatta, akik folyamatosan előállnak újabb és újabb fejlesztésekkel.
„A technikai kütyük tekintetében nagyon szorosan együttműködünk a hírszerző tisztekkel, hogy megtudjuk, éppen mit akarnak… és ellentétben a filmekkel, nem viselünk mindnyájan fehér kabátot, és nem nézünk ki strébernek”
– tette hozzá.
A Bond-filmek korszakos jelentősége éppen abban állt, hogy a hidegháború évei alatt a nagyközönség elé tárták a kormányzatok mögött meglapuló titkosszolgálatok „belső titkait”, szupertitkos eszközeit. 1962-ben, mintegy 60 évvel ezelőtt jelent meg a széria első része, a Dr. No Sean Connery főszereplésével. Az, hogy a sorozat most bemutatott részében James Bondot (utoljára) alakító Daniel Craig után ki fogja majd játszani a brit titkosügynököt, egyelőre rejtély.
(BBC/Hetek)