Be akarta bizonyítani, hogy a torinói lepel hamisítvány, a végére kereszténnyé lett a filmrendező
David Rolfe most már meg van győződve arról, hogy ez az a szövet, amelybe Jézust temették
Be akarta bizonyítani, hogy a torinói lepel hamisítvány, a végére kereszténnyé lett a filmrendező

x/All Saints W11 and St Michael’s North Kensington

2024. 08. 22.
Az ateista, aki be akarta bizonyítani, hogy a torinói lepel hamisítvány, most már „meg van győződve” arról, hogy ez az a szövet, amelybe Jézust temették. David Rolfe brit filmrendező 1978 óta dokumentálja a torinói leplet, megörökítve a vászon eredetiségének bizonyítását célzó több évtizedes tudományos kutatást.

David Rolfe filmrendező bevallottan ateista volt, amikor nekilátott, hogy dokumentumfilmet készítsen a történelem egyik legtiszteltebb vallási ereklyéjéről, a torinói lepelről.

Az 1978-as filmmel a rendező arra vállalkozott, hogy tudományos alapossággal cáfolja, hogy a szöveten maradt testsziluett-lenyomatok Jézus vagy egy hozzá hasonló férfi vérétől származnak.

Projektje végére azonban olyannyira meggyőződött annak hitelességéről, hogy

áttért a kereszténységre, és azóta több dokumentumfilmet készített és könyvet is kiadott a lepelről.

A hosszú leplen egy egy 170 centiméter magas, beesett szemű férfi halvány, barnás színű lenyomata látható, testének különböző részein sebekkel, amelyek megegyeznek a Jézus keresztre feszítése során elszenvedett sérülésekkel. A lepel nem mutat olyan tinta- vagy festéknyomokat sem, amelyek hamisítványra utalnának - nincs látható nyoma semmilyen tintának, festéknek, foltnak vagy pigmentnek. 

A Biblia szerint Arimathiai József vászonlepelbe burkolta Jézus testét, és új sírba helyezte.

Rolfe egymillió dolláros díjat tűzött ki annak, aki képes rekonstruálni a lepel lenyomatát anélkül, hogy tinta, festék vagy más szerek nyomai látszódnának rajta. Nemrégiben az Egyesült Államokban is meghirdette a versenyt. Bár magát a British Museumot is megkereste az ügyben, nem próbálkoztak a reprodukcióval. 

Rolfe a DailyMail.com-nak elmondta, hogy hazájában, Nagy-Britanniában, még senki sem pályázott a díjra, de az Egyesült Államokban sem.  

A brit filmes azok közé tartozik, akik azt gondolják, hogy ez valóban Jézus halotti leple, 

amelybe keresztre feszítése után a holttestét beburkolták, a vérfoltok szövetbe ivódását, beleégését pedig a feltámadás ereje okozta.

A leplen ugyanis semmilyen külső beavatkozás nyomai nem kimutathatóak, sem tinta- vagy festék-, sem pigmentmaradványok, viszont a foltokban megmaradt vér összetétele, hemoglobin-, bilirubin-, immunglobulin- és albumin-összetevői felismerhetőek – az Institute of Crystallography szakértői 2017-ben kimutatták, hogy a leplen valóban vérnyomok találhatóak, mégpedig egy kínzás során elhunyt férfi vére: 

olyan anyagokat (kreatinin vagy ferritin) azonosítottak, amelyek általában olyan betegek vérében fordulnak elő, akik súlyos traumát szenvednek el.

Rolfe megvizsgáltatta sebészorvosokkal is anyag által megörökített negatívot, és a szakemberek kimutatták: a vérnyomok teljesen tükrözik a Jézus halálát datáló evangéliumi leírásokban foglaltakat. Dr. Robert Bucklin megerősítette, az áldozatot keresztre feszítették, és fulladásos halált halt, mert a lábánál fogva szögezték össze.

Tovább magyarázta, hogy ebben a helyzetben a sebekből származó vér egy bizonyos módon csorog lefelé a testen.

A közelebbi vizsgálat a folt intenzitásának különbözőségét mutatja, ami kétféle folyadék jelenlétére utal, az egyik vérből áll, a másik pedig vízre hasonlít.

„A seb felső síkjában egy tojásdad bőrhiba található, amely egy éles szúróeszközzel létrehozott áthatoló nyomra jellemző. A Biblia azt állítja, hogy egy római katona átszúrta Jézus oldalát, hogy megbizonyosodjon arról, hogy meghalt a kereszten, mielőtt eltávolította volna arról.

Rolfe azt is megemlítette, hogy a boncolás során három egyenes vonalat azonosítottak az illető hátán, ami egybevág az evangéliumi leírásokkal, melyek szerint Pilátus elvitte Jézust, és megkorbácsoltatta.

"A római flagrum három egyenes vonalat húzott, és hegként és vérnyomokként hagyott nyomot a hátán" - mondta a filmrendező.

Dr. Bucklin jelentése azt is megállapította, hogy a lepel hátsó képén „traumás sérülések láthatóak, amelyek a vállrészektől a hát alsó részéig, a fenékig és a vádli hátuljáig terjednek”.

„Ezek a képek kétfelé ágaznak, és úgy tűnik, hogy valamilyen korbácsként alkalmazott tárgy okozta őket, amely súlyzó alakú lenyomatokat hagyott a bőrön, amelyekből vér szivárgott ki”

- folytatta a tudós. „A sérülések iránya oldalról középre és lefelé mutat, ami arra utal, hogy az ostort valaki az egyén mögött állva alkalmazta”.

Rolfe több mint 90 dokumentumfilmet készített pályafutása során, de elmondása szerint a legutóbbi, 'Ki lehet ő?' című filmje tette rá a legnagyobb hatást.

A filmrendező elmondta, hogy rájött, hogy a torinói lepel olyan, mint egy fotónegatív, amelyet egy adott papírra fény formájában rávetődő energia hoz létre, hogy képet hozzon létre.

„Hatalmas mennyiségű energiát használtak fel, és ennek része volt a fény is, és ez nem kémiai reakció volt.

Ez egy perzselés volt, de alapvetően nagyon hasonló volt ahhoz, amit a saját sötétkamrámban csináltam.

A megperzselt leplet ahhoz hasonlította, mintha egy vasalót túl sokáig hagynánk egy ruhadarabon. Ha néhány másodpercig hagyjuk rajta a vasalót, nem hagy nyomot maga után, de ennél tovább, és a deszka megperzselődik, ami átmegy a ruhán.

Ez van a leplen - mondta. Csak a lepel rostjának a teteje az, ami valójában megperzselődött. A szál többi része nem perzselődött meg, mert [az energiakitörés] olyan erős és gyors volt.

"Ezt csak egy olyan folyamat okozhatta, amit nem tudunk megérteni, mert ez volt az, ami a kereszténységet teremtette. Ez volt a feltámadás. Egy halott ember volt, aki életre kelt, és ez egy csoda volt."

(DailyMail/Hetek) 

Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére! Hetente egy csokorban ajánljuk különleges tartalmainkat, a legizgalmasabb interjúinkat, videóinkat, világnézeti és kiemelt cikkeinket.  EZEN A LINKEN TUD FELIRATKOZNI.

hetek hírlevél/viber

Legfrissebb online híreinkért csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a nap legfontosabb világnézeti tartalmait.  CSATLAKOZZON A CSOPORTHOZ EZEN A LINKEN.  

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!