Aleksandar Vucic szerb elnök az Europride lemondását, illetve elhalasztását jelentette be a múlt szombaton, amire reagálva a szervezők kijelentették: csak az mondhat le egy eseményt, aki azt szervezi, és ezt ők nem tervezik.

Vasárnap több ezren vonultak utcára, hogy a felvonulás megtartása ellen tüntessenek, hétfőn pedig Ana Brnabic miniszterelnök már úgy nyilatkozott: nem betiltásról van szó, csak a politikai helyzet miatt javasolták a rendezvény elhalasztását. 

Aleksandar Vucic köztársasági elnök a Koszovóval fennálló vitával, valamint a nehéz kül- és belpolitikai helyzettel indokolta azt, hogy el kell halasztani vagy le kell mondani a melegfelvonulást. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy ezzel sérülnek a kisebbségek jogai, de a jelen helyzetben ez a helyes lépés. 

Az elnök bejelentését követően a szerb kormány is közleményt adott ki, amely szerint a térségbeli politikai helyzet, valamint a mindennapos feszültségek miatt, illetve az állampolgárok békéjének és biztonságának a megőrzése érdekében a kormány úgy véli, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei az Europride megrendezésének. Hozzátettét, hogy egyes szélsőséges csoportok visszaélhetnének a helyzettel, és kísérletet tehetnének Szerbia destabilizációjára. 

A kijelentésekre reagálva a szervezők közölték, mindenképpen megrendezik az Europride-ot. Marko Mihailovic, a rendezvény szerbiai koordinátora azt is közölte, a szervezők panaszt tesznek, ha a rendőrség betiltja a felvonulást.

Hozzátette: a szervezőket meglepte az elnök és a kormány nyilatkozata, mert két nappal korábban még egyeztettek a kormány képviselőivel, és akkor nem volt jele annak, hogy le akarnák mondani a nemzetközi rendezvényt. A szerbiai ellenzék és jogvédő csoportok is a szervezők mellett álltak ki, és közölték, a tiltás ellenére is utcára fognak vonulni szeptember 17-én.

Az Europride szervezése körüli bonyodalmakra mintegy válaszul vasárnap több ezer vallásos tüntető vonult utcára, hogy a rendezvény ellen tiltakozzanak. A demonstrálók szentképeket emeltek a magasba ahogy a Szent Száva ortodox székesegyháztól vonultak a belgrádi büszkeségközpontig, időnként meg-megállva a rendezvény betiltásáért imádkozni. A tüntetők között több pap is volt.

Hétfő reggel Ana Brnabic miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televízióban már nem a rendezvény betiltásáról beszélt, mint mondta: ez inkább egy kérés volt a szervezők felé. Senkinek az alkotmányos jogait nem szeretnék csorbítani, azonban figyelembe kell venni, milyen következményekkel járna egy ilyen rendezvény megtartása - magyarázta.

Az utóbbi években hét melegfelvonulást rendeztek Belgrádban, amelyek békésen zajlottak. Korábban a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben az első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista, szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben. A felvonulás résztvevői közül többen megsebesültek.

Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok biztonsági megfontolásokból betiltották a rendezvényt. A következő évben sikerült megtartani a menetet, de a szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en megsebesültek. A 2019-es rendezvényen a tömeggel vonult Szerbia nyíltan leszbikus miniszterelnöke, Ana Brnabic és partnere is. A szervezők éppen azért választották az idei Europride helyszínéül Belgrádot, mert a szerb fővárosban évek óta nem történt incidens a melegfelvonuláson. Tavaly Koppenhága adott otthont a rendezvénynek.

(Hetek / MTI)