A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta, hogy az északi elkerülő nyomvonalán a régészek a Magyar Nemzeti Múzeum alvállalkozójaként 800 négyzetméteren végeznek próbaásatásokat. Kiemelte: már 40 centiméter mélységben három korszak települései bontakoztak ki.

• Egyrészt Árpád-kori gödrök, árkok, padlóval rendelkező házak nyomaira bukkantak.
• Másrészt előkerültek egy szarmata település hasonló típusú objektumai,
• illetve egy bronzkori árok is.

Különlegesnek számít az a késő bronzkori karperec, amely a Krisztus előtti második évezredre tehető. A régész szerint a Hetényegyháza határában felfedezett árkot akkor áshatták, amikor a trójai háború zajlott a mai Törökország területén. Az ékszert feltehetően a munkák során veszíthette el a viselője.

A karperec mellett bronzkori kerámiákat is találtak.

Fazekas András Kristóf elmondta: a próbaásatások során viszonylag magasan, a földfelszíntől harminc centiméterre egy csontvázat is találtak, amely feltehetően egy fiatalember maradványa. A temetkezési szokás alapján ez is a késői bronzkor időszakára keltezhető - fogalmazott. A régész hangsúlyozta: a korszakban a halottakat igen gyakran zsugorított pózban helyezték el a sírokban, vagyis az elhunyt végtagjait szorosan a test mellé felhúzták és az oldalára fektették. Így találtak rá erre a bronzkori csontvázra is.

A próbaásatásokat követően a Magyar Nemzeti Múzeum által meghatározott helyszíneken folytatódik majd a régészek munkája.

(MTI / Hetek)