Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A férfi jobb sarokcsontján vízszintes irányban vasszög hatolt át, ami kutatók szerint összhangban van a keresztre feszítés gyakorlatával. Ennek során ugyanis a lábat egy fa oldalához szögezték.
A római korban a keresztre feszítés egy nyilvánosan zajló, kegyetlen kivégzési forma volt, melyet rabszolgák, kalózok és az állam ellenségeinek megbüntetésére használtak. Ezt a fajta büntetést eredetileg a rabszolgák számára tartották fönn, hogy példát statuáljanak vele. Később azonban kiterjesztették az alsóbb társadalmi osztályok polgáraira is. Egészen elenyésző számú példát dokumentáltak a római világban a keresztre feszítések tekintetében.
First example of #Roman crucifixion in UK found in Cambridgeshire. https://t.co/xk0tJy6Hh0 #RomanBritain #Cambridgeshire #Archaeology #RomanArchaeology pic.twitter.com/5y1HHjGOvv
— Roman Britain News (@Roman_Britain) December 8, 2021
David Ingham, az ásatásokat végző Albion Archaeology projektmenedzsere, a kijelentette, hogy ez az első alkalom, hogy régészeti úton feltártak egy csontvázat, amelyben szöget is találtak.
„Elég sokat tudunk a keresztre feszítésről; hogyan gyakorolták és hol gyakorolták, mikor és így tovább történelmi beszámolók alapján. De ez az első kézzelfogható bizonyíték, amely megmutatja, hogyan működött.”
- tette hozzá
Ez a mostani felfedezés az egyik első olyan tárgyi bizonyíték, mely azt mutatja, hogy a kivégzési módot a mai Egyesült Királyság területén is alkalmazták. A csontvázmaradványokat radiokarbonos kormeghatározás segítségével az i.sz. 130 és 360 közé datálták. Egy antropológiai tanulmány alapján pedig a férfi bokái össze voltak láncolva a kivégzéskor.
A csontba fúródott szöget egyelőre még nem azonosították, arra még várni kell, míg meg nem történik a konzerválás a helyszínen.
Corinne Duhig, a Cambridge-i Egyetem régésze, aki a szóban forgó emberi maradványokat vizsgálja,
hosszas elemzés után jutott arra a következtetésre, hogy a keresztre feszítés az egyetlen valószínű magyarázat.
Duhig úgy véli, hogy a körülmények összességében – például a külsérelmi nyomok, valamint az összebilincselt lábak is – arra utalnak, hogy az áldozat rabszolga lehetett.
David Ingham elmondta, hogy „A lelőhelyen található maradványok nagy száma egy eddig ismeretlen római település létére utalnak, mely egy út mentén terült el az antik időkben. A többi lelet között egyébként egészen szokatlan bizonyítékok is találhatók a szarvasmarhacsontok ipari feldolgozására vonatkozóan. Talán kozmetikumok és szappanok előállításárára használhatták föl a kinyert anyagokat."
Ingham arról is beszámolt, hogy zománcozott rézötvözetből készült ló-lovas ruhadíszt, és egyéb rézötvözetből készült tárgyakat is találtak, melyek arra utalnak, hogy templom vagy szentély lehetett a közelben. „Valamint egy ritka temetkezési helyet, ahol a máglyát és az emberi maradványokat együtt temették el a hamvasztás helyén.” – tette hozzá.
A felfedezésről a British Archaeology magazin legújabb kiadása számolt be.
(HeritageDaily/Hetek)