Március 25-én tartják szerte a világon a magzatgyermekek világnapját, aminek alkalmából most teljes terjedelmében elérhetővé tettük korábban e témában megjelent cikkünket.
„A harmadik gyermekünkkel voltam várandós, mikor az első trimeszteres vérvételem eredményeiből kiderült, hogy elkaptam egy citomegalo nevű vírusfertőzést (CMV-t)” – kezdi a történetmesélést Enikő. A vírus, mint kiderült, akkor veszélyezteti leginkább a méhben fejlődő magzat életét, ha az édesanya fogantatáskor kapja el a betegséget. Enikőék pontosan így jártak.
„A nőgyógyászaton felvilágosítottak, hogy ilyenkor el szokták vetetni a magzatot, mert nagy esély van rá, hogy amúgy is elvetélek; vagy ha mégis ki tudom hordani a babát, akkor elképzelhető, hogy halva szülöm meg. Ha csodával határos módon életben marad, akkor süket, vak vagy agykárosodott lehet – tájékoztattak a szakemberek.”
Enikőt a többi konzultáción sem bátorították a magzat megtartására. „Az asszisztens hölgy is tényként közölte, hogy ilyen esetben abortuszt szoktak végezni. Én mondtam neki, hogy ezt nem szeretnénk, mert a már megszületett gyermekeinkbe sem vágnánk bele a konyhakést, ha történne velük valami. Erre azt válaszolta, hogy ne így fogjam fel a dolgot. Csak annyit tudtam mondani, hogy nem látok nagy különbséget a konyhakés és az orvosi eszköz között, amivel a piciket az anyjuk méhében feldarabolják… Végül elfogadta az álláspontunkat, és tisztelte, hogy így állunk hozzá az élethez.”
hetilap
hetilap
hetilap
hetilap
