A karácsony mibenlétéről nem kívánok értekezni. Teológus barátaim ezt bizonyára megteszik egy-két hasábbal előrébb vagy hátrább. Nem kívánok azért sem, mert a Születésen nem lehet és nem is érdemes vitatkozni. Nemrégiben egy tudományos eredményt osztott meg a világgal valaki arról, hogy Jézus tényleg élt. Örültünk, de nem lepett meg minket. Eddig is így gondoltuk.
A karácsony eredetileg örömünnepnek indult. A fény, a megújulás napjának. A tél legmélyebb fenekén, a sötétség birodalmának mélyén egy picivel megnyúlik a fény. Egy perccel. Aztán még eggyel. Bölcsek voltak a bölcsek. Aki meglátja a nyúló árnyékot, az tovább él, mint aki begubózik éppen.
Aztán jött Ő. Eljött, hogy magával vigyen minket. Adott, s nem várt érte semmit. A legtöbbet adta és a legkevesebbet kapta érte.
A folyamat azóta is tart, az út hosszú, a megváltás nem megy könnyedén, az ember szeret ellenállni. Az ünnep ettől még ünnep lehetne. Sajnos most éppen nem az. A mai karácsony egy giccs csupán. Konzumateista giccs.